A magyar felsőoktatásban 2006. szeptemberétől gyökeres változások mentek végbe, melynek alapjait a 2005. évi felsőoktatásról szóló CXXXIX. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV.5.) sz. Korm.rendelet, illetve az európai oktatási miniszterek 1999-ben Bolognában aláírt szándéknyilatkozata teremtette meg. 2012. szeptember 1–től a nemzeti felsőoktatásról szóló CCIV. tv. rendelkezik az oktatás rendszeréről, a hallgatók jogairól és kötelezettségeiről.

A Bologna-folyamat lényege

A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás ésszerű harmonizációja. A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok (1999-ben 29 és később újabb tizenhat) önként vállalták, hogy felsőoktatás-politikáikat összehangolják. E folyamat eredményeképpen az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy, európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válhatnak.

A Bolognai Nyilatkozat közös európai problémákra keresi a közös európai választ. Legfontosabb célkitűzései közé tartozik a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevelek rendszerének bevezetése; az alapvetően két fő cikluson alapuló felsőfokú képzési rendszer, illetve a mobilitást segítő kreditrendszer bevezetése; a hallgatói és oktatói mozgásszabadság elősegítése; összehasonlítható kritériumok és módszerek kifejlesztése által az európai együttműködés támogatása a minőségbiztosítás területén, valamint az európai érdekek és értékek megjelenítése a felsőoktatásban.

Az új képzési rendszer

A magyar felsőoktatás hagyományos egyetemi és főiskolai szintű képzési szerkezetét 2006. szeptemberétől felmenő rendszerben új, lineáris képzési szerkezet váltotta fel. Az első képzési ciklusban mintegy 130 új alapszak indult el – jellemzően 6 - 8 féléves képzési idővel -, melyek közül a 2012/2013-as tanévben az Eszterházy Károly Főiskolán 30 szakon kezdődhet meg az oktatás.
A lineáris felsőoktatási rendszer lényege, hogy a BA, BSc alapképzésben oklevelet szerzettek új felvételi eljárással folytathatják tanulmányaikat mesterképzésben (MA, MSc). A mesterképzésben 4-5 félév után megszerzett oklevél birtokában Phd. fokozatot szerezhetnek a hallgatók a doktori iskolákban. Az EKF-en alapképzésben végzett hallgató 34 mesterképzés közül (ebből 26 tanári szakképzettséget adó) választhat. A 2012/2013-as tanévben pedig már két doktori iskolában tanulhatnak hallgatók: a történelemtudományi és a neveléstudományi doktori iskolában.
Továbbra is jelen van a magyar felsőoktatási rendszerben a felsőfokú szakképzés és szakirányú továbbképzés. Főiskolánkon 20 FSZ és 21 szakirányú továbbképés várja a továbbtanulni szándékozókat.

Tanárképzés mester szinten

A felsőoktatásról szóló törvény szerint 2012-ben tanári szakképzettség csak mesterképzésben szerezhető, míg 2013-tól osztatlan képzés, általános iskolai és középiskolai tanárképzés váltja fel a jelenlegi rendszert.
A jelenleg érvényben lévő, a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII.22.) Korm. rendelet szerint a tanári mesterszakra való belépés feltétele olyan alapképzési szak eredményes elvégzése, amelyen

1. az alapképzési szakon szerezhető szakképzettséghez az általánosan kötelező és a szakspecifikus ismeretkörökből legalább 110 kreditet kellett összegyűjteni,
2. a jelölt a tanári felkészítést megalapozó, pályaorientációt segítő pedagógiai, pszichológiai jellegű tantárgyak követelményeinek teljesítésével legalább 10 kreditet szerzett.

A mesterszintű tanár szakon az iskolai nevelés-oktatás 5-12., illetve 13. évfolyamain a tantárgyak, tantárgyi modulok oktatására és speciális pedagógiai jellegű feladatok ellátására felkészítő két szakképzettség szerezhető. Az első tanári szakképzettség minden esetben az alapszakra épül.
Amennyiben a hallgató két közismereti tanári szakképzettség megszerzését tervezi, szükséges, hogy az alapképzés során a második szak 50 kredites modulját elvégezze, előkészülve a második tanári szakképzettség megszerzésére. Ennek kiválasztására az első tanév végén van lehetőség.

Második tanári szakképzettség megszerzésére a jogszabály az alábbi lehetőségeket is biztosítja mesterszinten a hallgatók számára:

• Az első tanári szakképzettség idegen nyelven történő oktatására való felkészítés,
• Az első tanári szakképzettség vagy az alapképzési szakon szerzett szakképzettség szakterületi ismereteihez illeszkedő, a Nemzeti Alaptanterv szerinti műveltségterület oktatására felkészítő szakterületi ismeret,
• A közoktatás – szakrendszerű oktatásán túli – speciális, pedagógiai jellegű feladatira felkészítő szakterületi ismeret.

A fentiek alapján pl. a történelem BA képzést követően, tanári MA képzésre felvételt nyert hallgató az alábbiak szerint szerezhet tanári szakképzettséget:

• Történelem-magyar (vagy matematika, vagy angol, vagy testnevelés stb.) tanár,
• Történelemtanár és történelmet angolul (németül, franciául stb.) tanító tanár,
• Történelemtanár és  hon- és népismeret-tanár ,
• Történelemtanár és család- és gyermekvédő tanár (vagy kollégiumi nevelőtanár, stb)

Újabb tanári szakképzetség megszerzése

A 15/2006. (IV.3.) OM rendelet szerint az újabb közismereti tanári szakképzettség megszerzésének előfeltétele az adott tanári szakképzettségnek megfelelő alapképzési szak ismereteiből legalább 50 kredit elsajátítása. Az előírt kreditmennyiség megszerzése un. részismereti képzésben, levelező tagozaton, két félév alatt önköltséges képzésben történhet. A részismeret megszerzéséhez az Eszterházy Károly Főiskolán a Tanulmányi és Információs Központban be kell jelentkezni a tanévet megelőzően 15 nappal.

Tanulmányi rend az Eszterházy Károly Főiskolán

Az Eszterházy Károly Főiskolán az alábbi képzési szinteken folyik oktatás a 2012/13-as tanévben:

1. Felsőfokú szakképzés,
2. Alapképzés,
3. Mesterképzés:
   1. tanár
   2. diszciplináris
4. Szakirányú továbbképzés és pedagógus szakvizsga,Doktori iskola

A tanulmányi követelményeket az OKM rendeletben megfogalmazott képzési és kimeneti követelmények (KKK) és a kari tanácsok által elfogadott tantervek határozzák meg. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit a 15/2006. (IV.3.) sz. OM rendelet tartalmazza. A hallgatók tanulmányi és vizsgaszabályait a főiskola Szenátusa által elfogadott Tanulmányi és Vizsgaszabályzat állapítja meg (ld. www.tik.ektf.hu valamint a CD-n a Szabályzatok menüpont alatt)

A felsőfokú szakképzés, a BA/BSc alapképzés, az MA/MSc mesterképzés, valamint a szakirányú továbbképzés és pedagógus szakvizsga programok követelményeit a szakok tanegységlistái határozzák meg.

2002. szeptemberétől a magyarországi felsőoktatási intézmények egységes tanulmányi rendszert, un. kreditrendszerű képzést vezettek be. A kreditek azon – a hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével kialakított becslés alapján megállapított – összes hallgatói tanulmányi munkaidőn alapulnak, amely egy átlagos képességű hallgatótól a tanulmányok teljesítése érdekében elvárható. A kreditekkel elismert összes hallgatói tanulmányi munkaidő a tanórákat és az egyéni hallgatói munkaórákat is tartalmazza.
Az országos kreditátviteli rendszerben egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű. Egy tanulmányi félévben 30 +/- 3 kredit teljesítése ajánlott.

Az Eszterházy Károly Főiskola életében közel 20 éves hagyománya van a kreditrendszerű képzésnek, mely nagyfokú rugalmasságot, szabadságot biztosít a hallgatók számára, ugyanakkor óriási felelősséget is ruház rájuk: tanulmányaikat a vizsgaszabályzatban leírt szabályok figyelembevételével saját maguk ütemezhetik – a tanegységek felvételének, illetve teljesítésének sorrendjét a képzés időtartamán belül maguk határozhatják meg. A szakos tanulmányokban való előmenetel – egészen az oklevélszerzésig – a szak képzéséért felelős tanszékek által kidolgozott és meghirdetett kritériumok alapján történik. A tanszékeknek biztosítaniuk kell a szakmailag kötelező, kötelezően választható és szabadon választható kurzusokat.

Ha a hallgató a tanulmányi követelményeket sikeresen teljesíti, kreditpontot szerez. A megszerezhető kreditek száma nem függ a sikeres megfelelés fokozatától (elégséges vagy jó osztályzattal ugyanannyi kreditet lehet szerezni, illetve ugyanazon tanegység teljesítése során a „megfelelt” és a „kiválóan megfelelt” minősítéssel ugyanannyi kreditpontot kell elszámolni).

Az EKF Hallgatói térítési és juttatási szabályzata 23.§-a szerint ha a főiskolán államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a főiskola megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. A megüresedett államilag támogatott férőhelyekre a legjobban teljesítő, legalább egy tanévet elvégzett  költségtérítéses hallgatók pályázhatnak.
Figyelem! A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint megszűnik a hallgató jogviszonya, ha a tanulmányok megkezdését követő első két félévben nem teljesít legalább tizenöt kreditet!

A tantervben előírt valamennyi vizsga eredményes letételét, a tanulmányi követelmények teljesítését a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolja. A végbizonyítványt a dékán írja alá a hallgató leckekönyvében.

A záróvizsgára bocsátás feltétele: a tantervben előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítése, azaz az abszolutórium megszerzése.

A záróvizsga, illetve a tanári záróvizsga részei:

1. a szakdolgozat(ok) elkészítése és megvédése,
2. szóbeli szakzáróvizsga, illetve szóbeli tanári záróvizsga.

Beszámítás előző tanulmányok alapján

Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket (de a Neptunban a kurzusra be kell jelentkezi), ha a hallgató azokat korábban már elsajátította, és ezt hitelt érdemlő módon igazolja. A korábbi tanulmányok elismerése iránti kérelmet a Kreditátviteli Bizottságnak címezve az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az illetékes dékáni hivatalban kell benyújtani a félévkezdés hónapjának 10. napjáig. A kérelemhez csatolni kell a leckekönyvi fénymásolatot, valamint a tantárgyleírást. A beszámításokkal kapcsolatos további információkat a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 8. §.-ban olvashat.

A beszámításokhoz szükséges nyomtatvány beszerezhető a dékáni hivatalokban vagy nyomtatható a www.tik.ektf.hu web-oldalról.

A felsőfokú szakképzésben OKJ-bizonyítványt szerzett hallgatónak szakirányú továbbtanulás esetén a TIK max. 60 kreditet számol el.

Idegen nyelvi oktatás, nyelvvizsga

A tanulmányaikat nappali tagozaton nem idegen nyelvi szakon folytató hallgatók számára a Főiskola a jogszabályban előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzéséig – a tanulmányok megkezdésétől legfeljebb 4 féléven keresztül térítésmentesen – heti 4 órában idegen nyelvi kurzusokat ír elő kritériumkövetelményként. Amennyiben a jogszabály az oklevél kiadásának feltételeként szakmai nyelvvizsgát határoz meg, az érintett hallgatók számára a Főiskola 4 féléven keresztül, heti 4 órában szakmai idegen nyelvi kurzusokat ír elő, melyeket a Gazdaságtudományi Intézet Szakmai Idegen Nyelvi Csoportja hirdet meg. A szakmai idegen nyelvi tanulmányi kötelezettségekre is az általános kreditszámítási elvek érvényesek.

Beiratkozás, tanegységek felvétele

A felvétel alapján főiskolai tanulmányok megkezdésére jogot szerzett hallgatók kötelesek a regisztrációs időszak – legkésőbb a felvételt kimondó határozatot követő tanévre - beiratkozni. A beiratkozás elmulasztása esetén a felvételi határozat érvényét veszti.

A beiratkozáshoz

1. iratkozási lapot kell kitölteni,
2. a félév folyamán teljesíteni kívánt tanegységeket fel kell venni a NEPTUN számítógépes nyilvántartó rendszerben a regisztrációs időszakban
3. az állami (rész)ösztöndíjas hallgató ösztöndíjszerződést, az önköltséges hallgató képzési szerződést köteles aláírni.

A hallgató a tanulmányai során egy alkalommal iratkozik be, minden további félévben bejelentkezik. A bejelentkezés azt jelenti, hogy legalább egy tanegységet felvesz a számítógépes rendszerben. A tanegységek felvétele az ún. regisztrációs időszakban – a félévkezdést megelőző két hétben – a NEPTUN programban történik.
A NEPTUN számítógépes rendszer használatával a hallgatóknak olyan szolgáltatást nyújt, amely naprakész információkat ad a saját hallgatói adatokról, valamint a képzéssel kapcsolatos tanulmányi adatok adminisztrálásáról. Nagy előnye, hogy a NEPTUN_HALLGATÓI modul szolgáltatásait intézményen belül és intézményen kívül is igénybe lehet venni.
A modul célja a hallgatók oktatási, tanulási, kutatási tevékenységének elősegítése, korszerű információs rendszer kialakítása, egyes hallgatói tevékenységek (vizsgajelentkezések, szakirány választások, tanegység-felvételek) megkönnyítése.

A NEPTUN rendszerben a hallgatók az alábbi feladatokat kötelesek elvégezni:

1. Bejelentkezés a félévre, tanegységek felvétele (bejelentkezés az órákra),
2. Bejelentkezés a vizsgákra,
3. Tanulmányokkal összefüggő pénzügyi befizetések,
4. Szakirányra, ill. 50 kredites modulra (második tanári szakképzettség megszerzése céljából) történő jelentkezés.

A főiskolára felvételt nyert hallgató un. NEPTUN-kódot és jelszót kap, melynek segítségével bejuthat a rendszerbe. Elérhetősége: http://neptun.ektf.hu. A hallgató rendszerbeli tevékenysége biztonságos, a személyiségi jogokat nem sérti meg, a hallgató csak saját törzsadataihoz juthat hozzá, illetve ahhoz az információhoz, amit a hallgatótársak magukról ismertetni akarnak.

A főiskola működését, a hallgatók jogait és kötelezettségeit az alábbi legfőbb kiadványok szabályozzák, illetve tartalmazzák főiskolánkon:

1. Szervezeti és Működési Szabályzat,
2. Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, és annak mellékletei,
3. Tanulmányi Tájékoztató,
4. Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat.
5. Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat.

A kiadványok egy részét az első beiratkozáskor minden hallgató megkapja, illetve azok mindegyike megtalálható a TIK honlapján (tik.ektf.hu).

A Tanulmányi és Információs Központ - a TIK

tik.ektf.hu

A központ feladatköre: a felvételi vizsgák, záróvizsgák és szakmai vizsgák szervezése, a végzett hallgatók bizonyítványainak, okleveleinek és oklevélmellékleteinek, valamint kreditigazolásainak előkészítése és kiállítása, a hallgatók tájékoztatása a tanulmányi kötelezettségeikről, azok teljesítésének módjáról, adatszolgáltatás az Oktatási Hivatal számára, a hallgatói pénzügyek (ki- és befizetések) koordinálása a hallgatók számára gazdasági, életvezetési, szabadidős és tanulmányi információk szolgáltatása, DPR (Diplomás Pályakövetési Rendszer) és alumni tevékenység végzése, karrier tanácsadó szolgáltatás nyújtása, a dékáni hivatalok szakmai segítése, nyelvvizsgák szervezése, tanulmányi nyilvántartó rendszer (NEPTUN) karbantartása, fejlesztése. A Központ részegységei az Oktatásszervezési Centrum, valamint a Hallgatói Centrum.

A TIK Oktatásszervezési Centrumának csoportjai:

• Pénzügyi Csoport,
• Neptun csoport,
• Felvételi csoport,
• Akkreditált nyelvvizsgahely.

A TIK Hallgatói Centrumának irodái:

• Tanulmányi tanácsadó és kollégiumi iroda,
• Karrier és gyakorlati hely koordinációs iroda,
• Alumni és DPR iroda,
• Kortárs és mentálhigiénés tanácsadó iroda.

Dékáni Hivatal

A Hivatal a Kar központi adminisztratív szervezeti egysége. A Hivatal feladata a hallgatókkal kapcsolatos nyilvántartások vezetése, tanulmányi ügyeinek intézése, hallgatói mobilitás szervezése, a kar gazdasági ügyeinek, valamint a kar személyzeti és munkaügyi feladatainak kezelése. Továbbá  a dékáni hivatal feladata a szakmai vizsgák, illetve szakzáróvizsgák szervezésé, oklevelek kiállításának előkészítése, az elektronikusan tárolt és nyomtatott leckekönyvek nyomtatása és az oklevélmellékletek és kreditigazolások kiadása.
A Hivatal ezen tevékenységeinek felügyeletét a kar dékánja látja el. A Hivatal tanulmányi ügyekben együttműködik a TIK főigazgatójával. A Hivatal hallgatói tanulmányokkal összefüggő munkáját a kari Kreditátviteli és Tanulmányi Bizottságok segítik.