Header

lineáris felsőoktatási rendszer magyarországon

A magyar felsőoktatásban 2006. szeptemberétől gyökeres változások mentek végbe, melynek alapjait a 2005. évi felsőoktatásról szóló CXXXIX. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV.5.) sz. Korm.rendelet, illetve az európai oktatási miniszterek 1999-ben Bolognában aláírt szándéknyilatkozata teremtette meg.

A Bologna-folyamat lényege

A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás ésszerű harmonizációja. A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok (1999-ben 29 és később újabb tizenhat) önként vállalták, hogy felsőoktatás-politikáikat összehangolják. E folyamat eredményeképpen az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy, európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válhatnak.

A Bolognai Nyilatkozat közös európai problémákra keresi a közös európai választ. Legfontosabb célkitűzései közé tartozik a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevelek rendszerének bevezetése; az alapvetően két fő cikluson alapuló felsőfokú képzési rendszer, illetve a mobilitást segítő kreditrendszer bevezetése; a hallgatói és oktatói mozgásszabadság elősegítése; összehasonlítható kritériumok és módszerek kifejlesztése által az európai együttműködés támogatása a minőségbiztosítás területén, valamint az európai érdekek és értékek megjelenítése a felsőoktatásban.

Az új képzési rendszer

A magyar felsőoktatás hagyományos egyetemi és főiskolai szintű képzési szerkezetét 2006. szeptemberétől felmenő rendszerben új, lineáris képzési szerkezet váltotta fel. Az első képzési ciklusban már mintegy 130 új alapszak indult el –jellemzően 6-8 féléves képzési idővel -, melyek közül a 2010/2011-es tanévben az Eszterházy Károly Főiskolán 29 szakon kezdődik meg az oktatás.

A lineáris felsőoktatási rendszer lényege, hogy a BA, BSc alapképzésben oklevelet szerzettek új felvételi eljárással folytathatják tanulmányaikat mesterképzésben (MA, MSc). A mesterképzésben 4-5 félév után megszerzett oklevél birtokában Phd. fokozatot szerezhetnek a hallgatók a doktori iskolákban. Az EKF-en alapképzésben végzett hallgató 30 mesterképzés közül (ebből 25 tanári szakképzettséget adó) választhat. A 2010/11-es tanévben pedig először indul el az oktatás történelem doktori iskolában.

Továbbra is jelen van a magyar felsőoktatási rendszerben a felsőfokú szakképzés és szakirányú továbbképzés. Főiskolánkon 18 FSZ és 21 szakirányú továbbképés várja a továbbtanulni szándékozókat.

Lineáris képzési szerkezet

Tanárképzés mester szinten

A felsőoktatásról szóló törvény szerint tanári szakképzettség csak mesterképzésben szerezhető. A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII.22.) Korm. rendelet szerint a tanári mesterszakra való belépés feltétele olyan alapképzési szak eredményes elvégzése, amelyen
a) az alapképzési szakon szerezhető szakképzettséghez az általánosan kötelező és a szakspecifikus ismeretkörökből legalább 110 kreditet kellett összegyűjteni,
b) a jelölt a tanári felkészítést megalapozó, pályaorientációt segítő pedagógiai, pszichológiai jellegű tantárgyak követelményeinek teljesítésével legalább 10 kreditet szerzett.

A mesterszintű tanár szakon az iskolai nevelés-oktatás 5-12., illetve 13. évfolyamain a tantárgyak, tantárgyi modulok oktatására és speciális pedagógiai jellegű feladatok ellátására felkészítő két szakképzettség szerezhető. Az első tanári szakképzettség minden esetben az alapszakra épül.

Amennyiben a hallgató két közismereti tanári szakképzettség megszerzését tervezi, szükséges, hogy az alapképzés során a második szak 50 kredites modulját elvégezze, előkészülve a második tanári szakképzettség megszerzésére. Ennek kiválasztására az első tanév végén van lehetőség.

Második tanári szakképzettség megszerzésére a jogszabály az alábbi lehetőségeket is biztosítja mesterszinten a hallgatók számára:

- Az első tanári szakképzettség idegen nyelven történő oktatására való felkészítés,
- Az első tanári szakképzettség vagy az alapképzési szakon szerzett szakképzettség szakterületi ismereteihez illeszkedő, a Nemzeti Alaptanterv szerinti műveltségterület oktatására felkészítő szakterületi ismeret,
- A közoktatás – szakrendszerű oktatásán túli – speciális, pedagógiai jellegű feladatira felkészítő szakterületi ismeret.

A fentiek alapján pl. a történelem BA képzést követően, tanári MA képzésre felvételt nyert hallgató az alábbiak szerint szerezhet tanári szakképzettséget:

- Történelem-magyar (vagy matematika, vagy angol, vagy testnevelés stb.) tanár,
- Történelemtanár és történelmet angolul (németül, franciául stb.) tanító tanár,
- Történelemtanár és  hon- és népismeret-tanár ,
- Történelemtanár és család- és gyermekvédő tanár (vagy kollégiumi nevelőtanár, stb)

Újabb tanári szakképzetség megszerzése

A 15/2006. (IV.3.) OM rendelet szerint az újabb közismereti tanári szakképzettség megszerzésének előfeltétele az adott tanári szakképzettségnek megfelelő alapképzési szak ismereteiből legalább 50 kredit elsajátítása. Az előírt kreditmennyiség megszerzése un. részismereti képzésben, levelező tagozaton, két félév alatt költségtérítés ellenében történhet. A részismeret megszerzéséhez az Eszterházy Károly Főiskolán a Tanulmányi és Információs Központban be kell jelentkezni a tanévet megelőzően 15 nappal.

Tanulmányi rend az Eszterházy Károly Főiskolán

Az Eszterházy Károly Főiskolán az alábbi képzési szinteken folyik oktatás a 2010/11-es tanévben:

  1. Felsőfokú szakképzés,
  2. Alapképzés,
  3. Mesterképzés,
    1. Tanári,
    2. Diszciplináris,
  4. Szakirányú továbbképzés és pedagógus szakvizsga.

A tanulmányi követelményeket az OKM rendeletben megfogalmazott képzési és kimeneti követelmények (KKK) és a kari tanácsok által elfogadott tantervek határozzák meg. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit a 15/2006. (IV.3.) sz. OM rendelet tartalmazza. A hallgatók tanulmányi és vizsgaszabályait a főiskola Szenátusa által elfogadott Tanulmányi és Vizsgaszabályzat állapítja meg (ld. tik.ektf.hu valamint a CD-n a Szabályzatok menüpont alatt)

A felsőfokú szakképzés, BA/BSc alapképzés, tanári mesterképzés, valamint a szakirányú továbbképzés és pedagógus szakvizsga programok követelményeit a szakok tanegységlistái határozzák meg.

2002. szeptemberétől a magyarországi felsőoktatási intézmények egységes tanulmányi rendszert, un. kreditrendszerű képzést vezettek be. A kreditek azon – a hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével kialakított becslés alapján megállapított – összes hallgatói tanulmányi munkaidőn alapulnak, amely egy átlagos képességű hallgatótól a tanulmányok teljesítése érdekében elvárható. A kreditekkel elismert összes hallgatói tanulmányi munkaidő a tanórákat és az egyéni hallgatói munkaórákat is tartalmazza.
Az országos kreditátviteli rendszerben egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű. Egy tanulmányi félévben 30 +/- 3 kredit teljesítése ajánlott.
Az EKF Hallgatói térítési és juttatási szabályzata 23.§-a szerint ha a főiskolán államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a főiskola megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. A megüresedett államilag támogatott férőhelyekre a legjobban teljesítő, legalább egy tanévet elvégzett  költségtérítéses hallgatók pályázhatnak.
Figyelem! A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint megszűnik a hallgató jogviszonya, ha a tanulmányok megkezdését követő első két félévben nem teljesít legalább tizenöt kreditet!

Az Eszterházy Károly Főiskola életében közel 15 éves hagyománya van a kreditrendszerű képzésnek, mely nagyfokú rugalmasságot, szabadságot biztosít a hallgatók számára, ugyanakkor óriási felelősséget is ruház rájuk: tanulmányaikat a vizsgaszabályzatban leírt szabályok figyelembevételével saját maguk ütemezhetik – a tanegységek felvételének, illetve teljesítésének sorrendjét a képzés időtartamán belül maguk határozhatják meg. A szakos tanulmányokban való előmenetel – egészen az oklevélszerzésig – a szak képzéséért felelős tanszékek által kidolgozott és meghirdetett kritériumok alapján történik. A tanszékeknek biztosítaniuk kell a szakmailag kötelező, kötelezően választható és szabadon választható kurzusokat.

Ha a hallgató a tanulmányi követelményeket sikeresen teljesíti, kreditpontot szerez. A megszerezhető kreditek száma nem függ a sikeres megfelelés fokozatától (elégséges vagy jó osztályzattal ugyanannyi kreditet lehet szerezni, illetve ugyanazon tanegység teljesítése során a „megfelelt” és a „kiválóan megfelelt” minősítéssel ugyanannyi kreditpontot kell elszámolni).

A tantervben előírt valamennyi vizsga eredményes letételét, a tanulmányi követelmények teljesítését a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolja. A végbizonyítványt a dékán írja alá a hallgató leckekönyvében.

A záróvizsgára bocsátás feltétele: a tantervben előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítése, azaz az abszolutórium megszerzése.

A záróvizsga, illetve a tanári záróvizsga részei:

  1. a szakdolgozat(ok) elkészítése és megvédése,
  2. szóbeli szakzáróvizsga, illetve szóbeli tanári záróvizsga.

A bizonyítvány, illetve az oklevél kiadásához minimálisan megszerzendő kreditek száma:

A felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók számára a sikeres szakmai vizsga alapján a főiskola az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést igazoló bizonyítványt ad ki. A bizonyítvány megszerzéséhez a hallgatónak legalább 120 kreditet kell teljesítenie.

Sikeres záróvizsga alapján a főiskola a BA/BSc alapképzésben, a tanári mesterképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató számára oklevelet állít ki. Az oklevél kiállításához megszerzendő kreditek száma:

  1. Alapképzésben: 180 kredit,
  2. Mesterképzésben,
    1. Tanári mesterképzés esetén, ha a képzési idő 2 félév: 60 kredit, 3 féléves képzésben: 90 kredit, 5 féléves képzésben: 150 kredit,
    2. Diszciplináris mesterképzésben 120 kredit,
  3. Szakirányú továbbképzésben legalább 60 kredit.

Az oklevél kiadásának feltételét BA/BSc képzésben és tanári mesterképzésben a 15/2006. (IV.3.) sz. az alap és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló OM rendelet határozza meg.

Az alapfokozat (BA/BSc) megszerzéséhez szükséges nyelvi követelmények:

Szak

Nyelvvizsga követelmény

Andragógia

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

Elektronikus ábrázolás

Ének-zene

Informatikus könyvtáros

Képi ábrázolás

Kommunikáció és médiatudomány

Magyar

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Pedagógia

Plasztikai ábrázolás

Szabad bölcsészet

Szociálpedagógia

Történelem (latin nyelv is elfogadott)

Biológia

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Földrajz

Kémia

Környezettan

Matematika

Sportszervező

Testnevelő-edző

Emberi erőforrások

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

Gazdálkodási és menedzsment

Programtervező informatikus

Államilag elismert legalább középfokú C tipusú nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges egy olyan idegen nyelvből, amelyen a szakmának tudományos irodalma van.

Nemzetközi tanulmányok

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

Turizmus-vendéglátás

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga – amelyek közül az egyik államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsgával kiváltható – vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

Anglisztika, romanisztika és germanisztika szakokon a záróvizsga letétele a jogszabályban meghatározott nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

A mesterfokozat megszerzésének idegen nyelvi követelményei

Tanári mesterképzésben: a mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

Diszciplináris mesterképzésben:
Amerikanisztika szakon:a mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből – az angol kivételével – államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

Informatikus könyvtáros szakon: a mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, továbbá egy másik idegen nyelvből államilag elismert, alapfokú (B1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi vagy oklevél szükséges.

Kulturális örökség tanulmányok szakon a mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan természetes idegen nyelvből, amelyen a szakmának tudományos szakirodalma van, egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

Nemzetközi tanulmányok szakon: a mesterfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga és további két idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél megszerzése szükséges.

Történelem szakon a mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

Beszámítás az előző tanulmányok alapján

Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket (de a Neptunban a kurzusra be kell jelentkezi), ha a hallgató azokat korábban már elsajátította, és ezt hitelt érdemlő módon igazolja. A korábbi tanulmányok elismerése iránti kérelmet a Kreditátviteli Bizottságnak címezve az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az illetékes dékáni hivatalban kell benyújtani a félévkezdés hónapjának 10. napjáig. A kérelemhez csatolni kell a leckekönyvi fénymásolatot, valamint a tantárgyleírást. A beszámításokkal kapcsolatos további információkat a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 7. §.-ban olvashat.

A beszámításokhoz szükséges nyomtatvány beszerezhető a dékáni hivatalokban vagy nyomtatható a tik.ektf.hu web-oldalról.

A felsőfokú szakképzésben OKJ-bizonyítványt szerzett hallgatónak szakirányú továbbtanulás esetén a TIK max. 60 kreditet számol el.

Idegen nyelvi oktatás, nyelvvizsga

A tanulmányaikat nappali tagozaton nem idegen nyelvi szakon folytató hallgatók számára a Főiskola a jogszabályban előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzéséig – a tanulmányok megkezdésétől legfeljebb 4 féléven keresztül térítésmentesen – heti 4 órában idegen nyelvi kurzusokat ír elő kritériumkövetelményként. Amennyiben a jogszabály az oklevél kiadásának feltételeként szakmai nyelvvizsgát határoz meg, az érintett hallgatók számára a Főiskola 4 féléven keresztül, heti 4 órában szakmai idegen nyelvi kurzusokat ír elő, melyeket a Gazdaságtudományi Intézet Szakmai Idegen Nyelvi Csoportja hirdet meg. A szakmai idegen nyelvi tanulmányi kötelezettségekre is az általános kreditszámítási elvek érvényesek.

Amennyiben a fentiektől eltér a hallgató – nem teljesíti vagy nem veszi fel a tárgyat az első 4 félévben– a továbbiakban csak térítés (12.000 Ft/félév) ellenében tanulhat idegen nyelvet.

Beiratkozás, tanegységek felvétele

A felvétel alapján főiskolai tanulmányok megkezdésére jogot szerzett hallgatók kötelesek a a regisztrációs időszak – legkésőbb a felvételt kimondó határozatot követő tanévre - beiratkozni. A beiratkozás elmulasztása esetén a felvételi határozat érvényét veszti.

A beiratkozáshoz

  1. iratkozási lapot kell kitölteni,
  2. a félév folyamán teljesíteni kívánt tanegységeket fel kell venni a NEPTUN számítógépes nyilvántartó rendszerben a regisztrációs időszakban
  3. költségtérítéses képzés esetén az iratkozási díjat, az előírt félévi költségtérítést egy összegben be kell fizetni.

A hallgató a tanulmányai során egy alkalommal iratkozik be, minden további félévben bejelentkezik. A bejelentkezés azt jelenti, hogy legalább egy tanegységet felvesz a számítógépes rendszerben. A tanegységek felvétele az ún. regisztrációs időszakban – a félévkezdést megelőző két hétben – a NEPTUN programban történik.
A NEPTUN számítógépes rendszer használatával a hallgatóknak olyan szolgáltatást nyújt, amely naprakész információkat ad a saját hallgatói adatokról, valamint a képzéssel kapcsolatos tanulmányi adatok adminisztrálásáról. Nagy előnye, hogy a NEPTUN_HALLGATÓI modul szolgáltatásait intézményen belül és intézményen kívül is igénybe lehet venni.
A modul célja a hallgatók oktatási, tanulási, kutatási tevékenységének elősegítése, korszerű információs rendszer kialakítása, egyes hallgatói tevékenységek (vizsgajelentkezések, szakirány választások, tanegység-felvételek) megkönnyítése.

A NEPTUN rendszerben a hallgatók az alábbi feladatokat kötelesek elvégezni:

  1. Bejelentkezés a félévre, tanegységek felvétele (bejelentkezés az órákra),
  2. Bejelentkezés a vizsgákra,
  3. Tanulmányokkal összefüggő pénzügyi befizetések,
  4. Szakirányra, ill. 50 kredites modulra (második tanári szakképzettség megszerzése céljából) történő jelentkezés.

A főiskolára felvételt nyert hallgató un. NEPTUN-kódot és jelszót kap, melynek segítségével bejuthat a rendszerbe. Elérhetősége: http://neptun.ektf.hu. A hallgató rendszerbeli tevékenysége biztonságos, a személyiségi jogokat nem sérti meg, a hallgató csak saját törzsadataihoz juthat hozzá, illetve ahhoz az információhoz, amit a hallgatótársak magukról ismertetni akarnak.

A NEPTUN_HALLGATÓI modul részletes leírását ld. a főiskola honlapján: www.ektf.hu

A költségtérítés és egyéb díjak befizetésének módja

A hallgatók által fizetendő költségtérítés és egyéb díjak mértékéről, a részletfizetési kedvezményről, azok halasztásáról szóló lehetőségekről a tik.ektf.hu weboldal Szabályzatok menüpontjában olvashatnak az érintettek.

A költségtérítés és egyéb díjak csak banki átutalással az alábbi számlaszámra (gyűjtőszámlára*) történő befizetéssel teljesíthető:

10403507-35004545-70070000

Postai befizetést a rendszer nem fogad el!!

A banki átutalás menete a következő:

A hallgató banki átutalási szelvényt tölt ki, amelynek "Közlemény" rovatába feltünteti a Neptun kódját NK-kezdéssel! (A program működése szempontjából elengedhetetlen, hogy a Neptun kódot előzze meg az NK- jelzés. Pl.: ha a Neptun kód BPA15Y, akkor a közlemény rovatba NK-BPA15Y bejegyzést kell írni.)
A banki befizetést követő második napon a Neptun rendszerben a hallgató egyenlegén megjelenik a befizetett összeg.
Ahhoz, hogy a befizetett összeg a főiskola számlájára kerüljön, arról a hallgatónak a Neptunban rendelkeznie kell az alábbi módon:
A "Tanulmányok" lap "Pénzügyek" gombját megnyomva és a megfelelő képzést a "Képzés" gomb alatt kiválasztva, a "Kiírt tételek teljesítésé"-re kattintva választhatja ki a félév során számára előírt tételt. A "Teljesít" gomb megnyomásával befejezte a műveletet.

*Gyűjtőszámla: a Főiskolai Hallgatói Önkormányzat által a Kereskedelmi és Hitelbankban a hallgatói befizetésekre létrehozott számla, melyre a hallgató a Neptun kódja alapján egyénileg utalhat pénzösszeget. Ez az összeg a főiskola számláján csak a Neptun rendszerben történt hallgatói rendelkezés után jelenik meg. Postai befizetést a rendszer nem fogad el!

A főiskola működését, a hallgatók jogait és kötelezettségeit az alábbi legfőbb kiadványok szabályozzák, illetve tartalmazzák főiskolánkon:

  1. Szervezeti és Működési Szabályzat,
  2. Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, és annak mellékletei,
  3. Tanulmányi Tájékoztató,
  4. Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat,
  5. Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat,

A kiadványok egy részét az első beiratkozáskor minden hallgató megkapja, illetve azok mindegyike megtalálható a TIK honlapján (tik.ektf.hu).

A Tanulmányi és Információs Központ - a TIK

www.tik.ektf.hu

A központ feladatköre: a felvételi vizsgák, záróvizsgák és szakmai vizsgák szervezése, a végzett hallgatók bizonyítványainak, okleveleinek és oklevélmellékleteinek, valamint kreditigazolásainak előkészítése és kiállítása, a hallgatók tájékoztatása a tanulmányi kötelezettségeikről, azok teljesítésének módjáról, adatszolgáltatás az Oktatási Hivatal számára, a hallgatói pénzügyek (ki- és befizetések) koordinálása a hallgatók számára gazdasági, életvezetési, szabadidős és tanulmányi információk szolgáltatása, DPR (Diplomás Pályakövetési Rendszer) és alumni tevékenység végzése, karrier tanácsadó szolgáltatás nyújtása, a dékáni hivatalok szakmai segítése, nyelvvizsgák szervezése, tanulmányi nyilvántartó rendszer (NEPTUN) karbantartása, fejlesztése. A Központ részegységei az Oktatásszervezési Centrum, valamint a Hallgatói Centrum

A TIK Oktatásszervezési Centrumának csoportjai:

- Pénzügyi Csoport,
- Felvételi és adatszolgáltató (Neptun) csoport,
- Felvételi csoport,
- Akkreditált nyelvvizsgahely.

A TIK Hallgatói Centrumának irodái:

- Tanulmányi tanácsadó és kollégiumi iroda,
- Karrier és gyakorlati hely koordinációs iroda,
- Alumni és DPR iroda,
- Kortárs és mentálhigiénés tanácsadó iroda.

Hallgatóknak adható támogatások és fizetendő díjak, térítések

Lásd a tik.ektf.hu weboldal Szabályzatok menüpontja alatt.

A diákigazolványról

Állandó diákigazolvány

A főiskolára beiratkozott hallgató diákigazolványra jogosult. Az állandó diákigazolványok érvényesítését az érvényesítő matrica felragasztásával a tanulmányi előadók végzik félévente (március 31-ig és október 31-ig). Az érvényesítést megelőzően a beiratkozás jogszerűségét ellenőrizni kell.
A hallgató köteles beszolgáltatni állandó diákigazolványát, amennyiben:

  1. diákigazolványa megrongálódott,
  2. adatváltozás miatt új igazolványt igényelt,
  3. a hallgatói jogviszonya a főiskolával megszűnt.

Ideiglenes diákigazolvány

Az ideiglenes diákigazolvány két részből áll:

  1. az intézményt azonosító kártya, melyet a hallgató ideiglenes használatra, visszaadási kötelezettséggel kapja,
  2. kiegészítő, egyedileg sorszámozott papír alapú lap, amely a hallgatót azonosítja (személyi lap). A személyi lap kiállításától számított 60 napig érvényes.

A diákigazolványhoz kapcsolódó kedvezményrendszer elérhetőségei:

  1. Web: www.diakigazolvany.hu vagy www.diakbonusz.hu
  2. e-mail-cím:

A diákhitelről

A Diákhitel fontos kiegészítő pénzforrás, jelentős segítség lehet a tanulmányok alatt. Nagyon sok hallgató számára az egyetemi vagy főiskolai élet természetes tartozékát jelenti. Ennek a kölcsönnek a révén - felelős gondolkodással - gazdagabb és piacképesebb tudásra, értékes tapasztalatokra, kapcsolatotokra lehet szert tenni. Ez később, munkavállalóként jóval kedvezőbb karrierkilátást és jövedelemszerzési esélyt jelenthet. A Diákhitel alapvetően eltér a megszokott banki hitelektől.

Részletek a www.diakhitel.hu web-oldalon.

Általános tájékoztató Tanegységleírások Tantárgyleírások Szabályzatok Elérhetőségek Formanyomtatványok