TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA
(Módosítva: 2007. június 6-án)
Az Eszterházy Károly Főiskola Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005.
évi CXXXIX. törvény 21.§ (1) és (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás
alapján a hallgatók tanulmányi és vizsgaszabályait a következőkben állapítja
meg.
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A szabályzat hatálya
1. §
(1) A Tanulmányi és vizsgaszabályzat (a továbbiakban:
Szabályzat) hatálya kiterjed az Eszterházy Károly Főiskolán (a továbbiakban:
Főiskola) alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben és
szakirányú továbbképzésben, a teljes idejű és részidős képzésben, valamint
távoktatásban részt vevő magyar és - ha jogszabály másként nem rendelkezik
- nem magyar állampolgár hallgató tanulmányi és vizsgaügyeire.
(2) A Főiskola valamennyi alkalmazottjának is a Szabályzat szerint kell
eljárnia az abban szabályozott ügyekkel összefüggő munkavégzése során.
A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek, bizottságok
2. §
(1) A tanulmányok, illetve a képzés tartalmát nem
érintő tanulmányi és vizsgaügyekben, továbbá a más intézményből történő
átvétel és áthallgatás engedélyezésében első fokon az oktatókból és
hallgatókból álló kari Tanulmányi Bizottságok (a továbbiakban: TB) járnak
el. A bizottságok 6 tagúak, melynek felét a hallgatók képviselői alkotják.
(2) A tanulmányok, illetve a képzés tartalmát érintő tanulmányi és vizsgaügyekben
első fokon a szak vagy program (a továbbiakban: szak) felelőse jár el.
(3) A kari TB-k elnökeit és tagjait a Kari Tanácsok (a továbbiakban:
Tanács) - a Főiskola Szervezeti és működési szabályzatában meghatározott
módon - választják.
(4) A kari TB-k az általuk elfogadott ügyrend szerint végzik munkájukat.
A kari TB ügyrendjét a Szabályzat mellékleteként kell kezelni, és hozzáférhetőségét
valamennyi hallgató és oktató számára biztosítani kell. A kari TB-k
az ügyrendjükben meghatározott esetekben a jogkörüket átruházhatják
a TIK igazgatójára.
(5) A kari TB-k különösen az alábbi hatásköröket gyakorolják:
a) a képzési forma, illetve munkarend megváltoztatása,
b) más intézményből történő átvétel,
c) terep- és szakmai gyakorlatok pótlásának engedélyezése és feltételeinek
meghatározása,
d) a második tanári szakképzettség megszerzése érdekében választott
50 kredites szakmai modul leadásának, illetve cseréjének engedélyezése,
e) egyéb, a hallgatók tanulmányi ügyeit érintő kérdések.
(6) A kari TB-k a feladatukat a következők szerint látják el:
a) a kari TB-k a 2. § (5) bekezdésben foglalt hatásköröket gyakorolják,
illetve azokat szabadon át is ruházhatják;
b) az átruházott jogkörben hozott első fokú döntésekkel szemben benyújtott
felülbírálati ügyekben állást foglalnak, és azokat véleményükkel együtt
a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság (HAJOB) elé terjesztik.
(7) A kari TB-khez tartozó tanulmányi ügyekben átruházott hatáskörben
a dékán (illetve helyettese) jár el:
a) a hallgató félévenként legfeljebb 15 munkanapról való távolmaradásának
engedélyezése,
b) szakcsoport-foglalkozásról való távolmaradásának engedélyezése,
c) szakdolgozat témaváltoztatásának és pótlásának engedélyezése,
d) óralátogatás alóli részleges felmentés,
e) vendéghallgatói jogviszonnyal kapcsolatos kérelmek elbírálása.
(8) A hallgatók alábbi tanulmányi ügyeiben a Tanulmányi és Információs
Központ igazgatója jár el:
a) beiratkozási, bejelentkezési ügyek,
b) más intézménybe történő átlépés, a hallgatói jogállás megszüntetése.
(9) A főiskolai oktatók jogosultságai:
a) félévenként a hallgató egy foglalkozásról való távolmaradásának engedélyezése,
b) a hiányzások ellenőrzése, igazoltatása és a pótlás módjának meghatározása,
c) óralátogatás engedélyezése,
d) az egyes oktatókhoz rendelt tanegységek részletes tanulmányi követelményeinek
(szemináriumi követelmények, vizsgakövetelmények, pótlási lehetőségek
stb.) meghatározása,
e) a tanulmányi követelmények teljesítésének bejegyzése és érvényesítése
aláírással,
f) a jegymegajánlás.
(10) A szakfelelős (intézetvezető, tanszékvezető) különösen az alábbi
hatásköröket gyakorolja:
a) a szakos (tanszéki) tanulmányi követelmények meghatározása,
b) terep- és szakmai gyakorlat pótlási módjának meghatározása,
c) javaslattétel más szakon, illetve más intézményben teljesített tanulmányi
kötelezettségek elismerésére.
(11) A kari TB-k kötelesek kikérni a szakfelelősök véleményét olyan
ügyekben, amelyekhez a tanszék vagy szakfelelős szakértelme szükséges,
vagy ha döntésükkel a tanszékre, illetve szakfelelősre feladatot hárítanak.
(12) Más intézményből átlépő hallgató kivételével, a tanulmányokra vonatkozó
minden hallgatói kérelmet az illetékes eljáró személynek címezve a Tanulmányi
és Információs Központba (a továbbiakban: TIK) kell benyújtani.
(13) A hallgató a Főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének
elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek
hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - jogorvoslattal
élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás
indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha
a döntés nem a Főiskola által elfogadott követelményekre épült, illetve
a döntés ellentétes a Főiskola szervezeti és működési szabályzatában
foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket.
(14) A Főiskola rektora megsemmisíthet minden olyan tanulmányi ügyben
hozott döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt sért.
2. FEJEZET
A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A tanulmányok keretei és a képzési rendszer
3. §
(1) A Főiskolán egyéni tanulmányi rend szerinti kreditrendszerű
képzés folyik.
(2) A lehetőségek függvényében mind a hallgatónak, mind az oktatónak
szakmai, etikai alapokon nyugvó joga és kötelessége a tanulmányok szabad
megválasztása, illetve meghirdetése. Hallgató és oktató kölcsönösen
választhatja egymást.
(3) A tanulmányok alapegysége a tanegység.
(4) A tanegység a szak tantervében meghatározott tanulmányi kötelezettségek
legkisebb tartalmi és formai alapegysége. Az oklevél megszerzéséhez
a szak tantervében előírt tanegységeket kell teljesíteni. A tanegységek
felvételét vagy teljesítését a szak tanterve feltételekhez kötheti.
(5) Az egyes tanegységekhez a szak felelőse annyi kreditet rendel, amennyit
a tanegység sikeres teljesítésével meg lehet szerezni.
(6) A kredit a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói
tanulmányi munka mértékegysége, amely az oklevél megszerzéséhez előírt
összes tanulmányi kötelezettség teljesítéséhez szükséges tanulmányi
munkával arányos relatív mérőszám. A kreditek azon - a hazai és nemzetközi
tapasztok figyelembevételével kialakított becslés alapján megállapított
- (összes) hallgatói tanulmányi munkaidőn alapulnak, amely egy átlagos
képességű hallgatótól a tanulmányok teljesítése érdekében elvárható.
A kreditekkel elismert összes hallgatói tanulmányi munkaidő a tanórákat
(kontaktórákat) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza.
(7) A Főiskola kreditrendszerében egy kredit 30 hallgatói tanulmányi
munkaórával egyenértékű. Egy tanév teljesítése átlagosan 60 kredittel
egyenértékű, a tanterv egy félévére jutó munkamennyisége átlagosan 30
kreditnek felel meg.
(8) A tanegységek teljesítése révén a hallgató krediteket szerez, illetve
gyűjt (kreditakkumuláció). Az egy félév alatt szerezhető tanórás kreditek
száma legfeljebb 45.
(9) A hallgatónak a végzettség és szakképzettség, illetve szakképesítés
megszerzéséhez a szak tantervében előírt mennyiségű kreditet kell összegyűjtenie.
(10) A Főiskola az alapképzésben tanulmányokat folytató hallgatók számára
a képzés keretein belül biztosítja a második tanári szakképzettség megszerzéséhez
jogszabályban előírt 50 kredites szakmai modul teljesítését. A szakmai
modul választására az első tanév végén kerülhet sor.
(11) A 2006/07-es tanévben államilag támogatott képzésre felvett hallgató
akkor folytathatja tanulmányait ebben a finanszírozási formában, ha
az első három félév alatt legalább 45 kreditet szerzett. Amennyiben
ezt nem teljesíti, tanulmányait költségtérítéses formában folytathatja.
(12) Amennyiben a 2007/2008-as tanévben vagy azt követően a Főiskolán
államilag támogatott képzésben tanulmányait megkezdő hallgatóról a tanév
végén a TIK megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben
hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott
tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő
tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja.
(13) A költségtérítéses képzésben tanulmányokat folytató hallgató államilag
támogatott képzésbe a Főiskola térítési és jutatási szabályzatában meghatározottak
szerint kerülhet.
(14) Az államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzési forma
közötti átsorolásról - a térítési és juttatási szabályzatban meghatározottak
alapján - hozott döntést a tanév végén a képzési időszak lezárását követően,
de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal
a TIK-nek a szokásos módon közzé kell tennie.
A hallgatói jogviszony
4. §
(1) A Főiskolán az kezdheti meg tanulmányait, aki
felvételt nyert a Főiskolára.
(2) Az, aki a Főiskolára felvételt vagy átvételt nyert, a Főiskolával
hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással
jön létre és - a nyelvvizsga letételének kivételével - a hallgatói névsorból
való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve
az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő
első záróvizsga-időszaknak az utolsó napjáig tart. A hallgatói jogviszony
megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat a Szabályzatban meghatározottak
szerint megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik
a kötelezettségek.
(3) Beiratkozás nélkül hallgatói jogviszony nem jön létre.
(4) Indokolt esetben - a hallgató írásbeli kérelmére, az adott tanulmányi
félév megkezdését követő 30. napig - a beiratkozási határidőn túl is
érvényteleníthető a hallgató beiratkozása, bejelentkezése.
(5) Szünetel a hallgató jogviszonya, ha a hallgató bejelenti, hogy a
következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget
tenni. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem
lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet
a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével, de a kihagyott félévek
száma összességében nem haladhatja meg az adott szak képzési idejét.
Az első szüneteltetésre csak az első félév után kerülhet sor.
(6) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói
jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség,
vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az
e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni az (5) bekezdésben
meghatározott korlátozásokat.
(7) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként
eltiltják a tanulmányok folytatásától.
(8) Megszűnik a hallgató jogviszonya
a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette,
b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát,
c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott
képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni,
d) az adott képzési ciklust - a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó
képzési időszakot - követő első záróvizsga-időszak utolsó napján,
e) ha a Főiskoláról elbocsátották, illetve kizárták,
f) ha azt szüneteltetés után nem állítja vissza,
g) felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján,
h) felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására
egészségileg alkalmatlanná vált, és a Főiskolán nem folyik másik, megfelelő
felsőfokú szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve
a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,
a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
i) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - a Főiskolával szemben fennálló
fizetési hátralék miatt - a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása
és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés
tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
(9) A Főiskola egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak
a hallgatói jogviszonyát, aki
a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített,
a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem
teljesíti,
b) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi
félévre, és a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg
tanulmányait,
feltéve minden esetben, hogy a hallgató figyelmét - legalább két alkalommal
- írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig
tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.
(10) Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói
névsorból.
(11) Nem szűnik meg a hallgatói jogviszonya annak, aki a többciklusos
képzés következő szakaszában vagy a felsőfokú szakképzést követően az
alapképzésben folytatja tanulmányait, feltéve, hogy a tanulmányait megszakítás
nélkül, a soron következő tanulmányi félévben, ugyanabban a felsőoktatási
intézményben folytatja tovább.
(12) A hallgató
a) kérheti átvételét másik felsőoktatási intézménybe,
b) másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet,
c) másik felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt
létesíthet.
(13) A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz
kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor
létesíthető, ha ahhoz az a felsőoktatási intézmény, amellyel a hallgató
hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a felsőoktatási
intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében
szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba.
A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik oklevél vagy bizonyítvány
megszerzése céljából létesíthető.
(14) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs
szükség.
(15) A hallgatónak minden soron következő képzési időszak megkezdése
előtt, legkésőbb a regisztrációs időszak utolsó napjáig be kell jelentenie,
hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói
jogviszonyát szünetelteti. E bejelentési kötelezettségnek az alábbiak
szerint kell eleget tenni:
a) A tanulmányok folytatásának szándékát nem kell külön írásban bejelenteni.
A tanulmányok folytatására vonatkozó szándék bejelentésének az minősül,
amikor a hallgató az adott félévben az első tanegységét felveszi az
elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben. Ezután az adott félév
aktív félévnek minősül, tekintet nélkül arra, hogy a hallgató az elsőnek
felvett tanegységen kívül felvett-e további tanegységeket. E bejelentését
a hallgató a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül a
TIK-ben benyújtott írásbeli nyilatkozatában visszavonhatja. Amennyiben
a hallgató ezen időpontig bejelentését nem vonja vissza, az adott félévben
hallgatói jogviszonya nem szünetel akkor sem, ha a hallgató nem vesz
részt a foglalkozáson, és nem tesz eleget egyetlen tanulmányi követelménynek
sem.
b) Ha a hallgató tanulmányait nem kívánja folytatni a soron következő
képzési időszakban, ezt a szándékát írásban be kell jelentenie a TIK-ben
legkésőbb a regisztrációs időszak utolsó napjáig. E bejelentés nem vonható
vissza. Az adott félévben a hallgató jogviszonya szünetel.
(16) A Főiskolán tanulmányokat folytató hallgató korlátlan számú félévre
bejelentkezhet.
(17) Az átvételnek és a vendéghallgatói jogviszony létesítésének, a
további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges
tanulmányokba való bekapcsolódásnak a feltételeit a fogadó felsőoktatási
intézmény határozza meg.
A beiratkozás és a tanegységek felvétele
5. §
(1) A felvétel alapján tanulmányai megkezdésére jogot
szerzett hallgató akkor kezdheti meg tanulmányait, ha a regisztrációs
időszak utolsó napjáig - legkésőbb a felvételt kimondó határozatot követő
tanévre - beiratkozik.
(2) A más intézményből átvett hallgató akkor kezdheti meg tanulmányait
a Főiskolán, ha legkésőbb az átvételt kimondó határozatban megjelölt
félév regisztrációs időszakának utolsó napján beiratkozik.
(3) A hallgató a beiratkozáskor leckekönyvet kap, és diákigazolványt
igényelhet. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint
kell igényelni.
(4) A Főiskola a beiratkozást követően hagyományos és elektronikus információhordozón
a hallgató rendelkezésére bocsátja a tanulmányai megtervezéséhez és
folytatásához szükséges adatokat tartalmazó magyar és angol nyelvű tájékoztatót.
(5) A tanszékek, illetve az egyes tanegységek oktatói minden oktatási
időszak kezdete előtt, legkésőbb a regisztrációs időszak első napján
tájékoztatják a hallgatókat a félévben meghirdetett tanegységek teljesítésének
részletes követelményeiről.
(6) A beiratkozással egy időben, azaz legkésőbb a regisztrációs időszak
utolsó napjáig - az előtanulmányi kötelezettségekre, valamint a foglalkozásokon
való részvételre vonatkozó szabályok betartásával - a hallgatónak a
számítógépes tanulmányi nyilvántartó rendszerben fel kell vennie a tanszékek
által az adott félévre meghirdetett tanegységek közül azokat, amelyeket
a félév során teljesíteni kíván.
(7) Államilag támogatott képzésben egy tanegység felvételére térítésmentesen
legfeljebb 2 alkalommal van lehetőség a tanulmányok során.
(8) Gyakorlati jeggyel záródó tanegységet a hallgató írásbeli kérelmére
legkésőbb a félévkezdést követő 4. héten a TIK a számítógépes nyilvántartásból
törli, feltéve, hogy azt nem a hallgatónak felróható okból kell elvégezni.
(9) A TIK a tanegységek felvételének szabályosságát (pl. az előfeltételhez
kötöttek esetében az előfeltétel teljesülését stb.) ellenőrzi, és a
szabálytalanul felvett tanegységeket a számítógépes nyilvántartásból
törli. Erről a TIK a hallgatót elektronikus úton értesíti.
(10) Az egymással egyenértékű, párhuzamosan meghirdetett tanegységek
közül - a Szabályzatban meghatározott feltételek mellett - a hallgatók
választhatnak.
(11) A tanszékek által párhuzamosan meghirdetett foglalkozások közül
a) előadás esetében a tantermi lehetőségek mértékéig,
b) kiscsoportos foglalkozások esetében pedig - az illetékes tanszék
által megszabott csoportlétszám mértékéig - a hallgató választhat.
(12) A szorgalmi időszak utolsó hetében a hallgató a számítógépes nyilvántartás
alapján köteles a felvett tanegységek adatait (a tanegység kódját és
címét, a tanegység oktatójának nevét, a tanegység fajtáját, a hozzá
tartozó kreditek számát, a tanóraszámát és esetleg egyéb, a TIK utasítása
szerint szükséges adatokat) beírni a leckekönyve megfelelő rovataiba.
Ez az egyedüli alkalom és mód arra, hogy a hallgató a leckekönyvébe
adatot írhat. A tanegység felvételen túl a továbbiakban a hallgató újabb
adatot a leckekönyvébe nem írhat, és korábban (bárki által) beírt adatot
nem változtathat meg, és nem törölhet. A hiányosan vagy tévesen beírt
adatot csak a TIK módosíthatja.
(13) A hallgató úgy köteles a szükséges adatokat a leckekönyvébe beírni,
hogy azok teljes mértékben megegyezzenek a számítógépes tanulmányi nyilvántartó
program megfelelő adataival. Az adatokon a hallgató semmilyen módon
nem változtathat, kivéve, ha egy tanegység címét rövidíteni szükséges;
ilyenkor a tanszék által közzétett rövidítéseket, vagy ha ilyen nincs,
akkor a rövidítésre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
(14) A hallgató köteles a leckekönyvét a TIK-nek leadni legkésőbb a
vizsgaidőszakot követő 3. munkanapon.
(15) A késedelmesen leadott leckekönyvek után a TIK késedelmi díjat
számol fel.
A tanulmányi kötelezettségek teljesítése
6. §
(1) A Főiskolán megszerezhető végzettség, illetve
szakképzettség követelményeit a képzési és kimeneti követelmények (KKK)
határozzák meg.
(2) Az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzéséhez szükséges akkumulált
kreditek számát a képzési és kimeneti követelmények, illetve a jogszabály
alapján készített tantervek határozzák meg.
(3) A tanterv a képzési és kimeneti követelmények alapján tartalmazza
az alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben és szakirányú
továbbképzésben a szak képzési célját, idejét, szintjeit, a minimálisan
megszerzendő kreditek számát, a szakképzettség megjelölését, az oktatott
alapvető tudománycsoportok felsorolását, a tanegységek felsorolását
(a tanegységlistát), amelyen belül meghatározza a kötelező és a választható
tanegységeket, ezek leírását, óraszámát és a teljesítésükkel megszerezhető,
illetve megszerzendő kreditek számát, a szakmai és a terepgyakorlatok
időtartamát és beosztását, a záróvizsga tanulmányi területeit, a szakdolgozatra
vonatkozó előírásokat. A tanegységlista meghatározza a tanegységek fajtáját,
felvételük, illetve teljesítésük sorrendjét, és javaslatot tehet tanegységek
felvételének ütemezésére (ajánlott tanrend).
(4) A hallgató tanulmányait a Szabályzatban leírt szabályok figyelembevételével
saját egyéni tanulmányi rend szerint ütemezheti, a tanegységek felvételének,
illetve teljesítésének sorrendjét a képzés időtartamán belül maga határozhatja
meg. Az így megvalósuló egyéni tanulmányi rendjében nem köteles követni
a kiadott ajánlott tanrendet.
(5) A tanterv előtanulmányi kötelezettségeket írhat elő. Ez azt jelenti,
hogy valamely tanegység vagy modul (az előfeltétel) teljesítése előfeltétele
valamely más tanegység (a kötött tanegység) teljesítésének. Egy adott
tanegységhez legfeljebb 3 másik tanegység (vagy egy 15 kreditnél nem
nagyobb kreditértékű modul) rendelhető előtanulmányi kötelezettségként.
A tantervben meghatározott egyes tanegységekhez más tanegységeknek nem
feltétlenül korábbi, hanem egyidejű felvétele is meghatározható követelményként.
A kötött tanegység teljesítése csak az előfeltétel(ek) teljesítésével
együtt érvényes.
(6) Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére
a képzési program szerinti páratlan félévben (tanév elején) és felmenő
rendszerben kerülhet sor. A felmenő rendszer értelmezésének alapja a
szak ajánlott tanrendje. Az ajánlott tanrendtől jelentős mértékben eltérő
(pl. tanulmányait két egymást követő féléven vagy annál hosszabb időn
át szüneteltető) hallgatóra a visszatértekor érvényes - esetlegesen
megváltozott - tanterv szerinti tanulmányi és vizsgakövetelmények vonatkoznak
a felmenő rendszernek, illetve a megváltozott tanterv ajánlott tanrendjének
megfelelően. Ez a más intézményből átvett és képzési formát és munkarendet
változtató hallgatókra is érvényes.
(7) A tanegység leírása tartalmazza a tanegység megnevezését, kódját,
tanóraszámát, kreditértékét, azt, hogy a tanéven belül szokásosan melyik
szemeszterben van meghirdetve, az oktatás nyelvét, az előtanulmányi
kötelezettségeket (a tanegység előfeltételeit), a tanegység kötelező
vagy választható tanegységként való besorolását, a tantárgyfelelős nevét,
a tanegység célját, tananyagának rövid leírását, amely megadja az elsajátítandó
ismereteket, készségeket, kompetenciákat (a továbbiakban összefoglalóan:
tudás), a tananyag feldolgozásának formáját (előadás, szeminárium, gyakorlat
stb.), az elsajátított tudás értékelését (gyakorlati jegy vagy vizsgajegy),
az értékelés módszerét (zárthelyi dolgozat, házi dolgozat, tanórai munka
stb.), a tudás elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagokat
és fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, a kötelező és az ajánlott
irodalom jegyzékét (tankönyv, jegyzet, példatár, esettanulmány stb.).
(8) A kreditek megszerzéséhez a tanszékek tanegységeket hirdetnek meg
(a tanegységlista, illetve a leckekönyv minden sora egy-egy tanegységnek
felel meg), melyek lehetnek
a) kötelező tanegységek,
b) kötelezően választható tanegységek,
c) szabadon választható tanegységek.
(9) A hallgatónak a tanterv által előírt kötelező és meghatározott mennyiségű
kötelezően választható tanegységet teljesítenie kell.
(10) A Főiskola biztosítja, hogy minden hallgatója - 45 teljesített
kredit után - tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes
kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tanegységeket vehessen
fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó
kreditértékű tanegység közül választhasson. A hallgató tanulmányai során
bármely tanszék, illetve vendéghallgatóként bármely felsőoktatási intézmény
által meghirdetett kötelező, kötelezően választható és szabadon választható
tanegységekből választhat.
(11) A Főiskola az államilag támogatott képzésben lehetőséget biztosít
arra, hogy hallgatói tanulmányaik során - költségtérítés fizetése nélkül
- az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tanegységet
vehessenek fel, és ezek teljesítését igazolja. A hallgatók e tanegységeket
más szakon, illetve vendéghallgatóként más felsőoktatási intézményben
is felvehetik.
(12) A szabadon választott tanegységeket felvenni, illetve teljesíteni
kívánó hallgatót a tanegység meghirdetője indokolt esetben felmentheti
a tanegységre vonatkozó előfeltételek és korlátozások alól.
(13) Bármely vizsga - ha azt a szakfelelős meghirdette - a rá vonatkozó
feltételek teljesülése esetén bármely félévben felvehető, illetve teljesíthető
akkor is, ha a szakfelelős az illető tanegységet a hozzá tartozó tanóra
nélkül hirdette meg.
(14) Kreditet csak úgy lehet szerezni, ha a hallgató a tanulmányi követelmények
teljesítéséről sikeresen számot adott, azaz az értékelési eljárás (vizsga,
gyakorlati jegy vagy egyéb minősítés odaítélése) során megfelelt. A
megszerezhető kreditek száma nem függ a sikeres megfelelés fokozataitól.
(15) Egy-egy tanegység teljesítésével annyi kreditet lehet szerezni,
amennyit a tanterv az illető tanegységhez rendel.
(16) A jogszabályban előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében
a tanulmányaikat nem valamely modern filológia képzési ágba tartozó
szakon folytató hallgatók számára a Főiskola 4 féléven keresztül, heti
4 órában idegen nyelvi kurzusokat ír elő, amelyeket az Idegen Nyelvi
Képzési Központ hirdet meg. Amennyiben a jogszabály az oklevél kiadásának
feltételeként szakmai nyelvvizsgát határoz meg, az érintett hallgatók
számára a Főiskola 4 féléven keresztül, heti 4 órában szakmai idegen
nyelvi kurzusokat ír elő, melyeket a Gazdaságtudományi Intézet Szakmai
Idegen Nyelvi Csoportja hirdet meg. Az idegen nyelvi tanulmányi kötelezettségekre
is az általános kreditszámítási elvek érvényesek.
(17) Egy meghatározott tanulmányi követelmény teljesítéséért egy bizonyos
szakon belül csak egy alkalommal adható kredit, de az ily módon elismert
tanulmányi teljesítmények más szak(ok)on újból elismerhetők, azaz kreditek
adhatók értük, a korábban megszerzett kreditektől függetlenül.
Korábbi tanulmányok elismerése
7. §
(1) Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket,
ha a hallgató azokat korábban már elsajátította, és ezt hitelt érdemlő
módon igazolja. A munkatapasztalatok alapján teljesített követelmények
elismeréséhez a Főiskolának szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati számonkérés
formájában meg kell bizonyosodnia a tudás elsajátításáról.
(2) A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt - ha annak előfeltétele
teljesül - bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok
során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási
intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték
azt. Az elismerés - tantárgyi program alapján - kizárólag a kredit megállapításának
alapjául szolgáló tantárgyi tartalom összevetésével történik. El kell
ismerni a kreditet, ha az összevetett tantárgyi tartalmak legalább hetvenöt
százalékban megegyeznek. A tantárgyi tartalom összevetését az e célra
létrehozott kreditátviteli bizottság (a továbbiakban: KB) végzi. A KB-nak
ki kell kérnie a szakfelelős javaslatát.
(3) A Főiskola hozzájárul, hogy hallgatója az Európai Gazdasági Térség
országaiban részképzésen vegyen részt. A részképzés engedélyezésének
feltétele, hogy a külföldi tanulmányok a hallgató adott szakjába beszámítható
legyen. A részképzést a KB javaslata alapján a kari tanulmányi bizottság
engedélyezi. Az alapképzésben tanulmányokat folytató államilag támogatott
hallgató a részképzés idejére utólag ösztöndíjat kaphat, ha tanulmányai
során a kreditek 60 %-át már teljesítette és a KB által beszámított
kredittel rendelkezik.
4) A korábbi tanulmányok elismerése iránti kérelmet a KB-nak címezve
a TIK-en kell benyújtani a TIK által közzétett határidőig. A határidő
után benyújtott kérelmek elbírálására nincs mód. A határidő után benyújtott
kérelmeket a TIK nem őrzi meg, és nem küldi vissza. A kérelemhez mellékelni
kell a korábbi tanulmányokat igazoló leckekönyv teljes és hiteles másolatát,
valamint a tanulmányi egységek (tantárgyak, tanegységek) megfelelő leírását.
A hiányosan benyújtott kérelmeket a TIK hiánypótlásra visszaküldi a
kérelmezőnek. A kiegészített kérelmek az érvényes határidőig újra benyújthatók.
(5) Korábbi tanulmányok elismerése iránti kérelemben a hallgató kérheti
a leckekönyvmásolatában dokumentált összes korábbi tanulmányainak elismerését.
(6) A korábbi tanulmányok alapján elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke
megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet
teljesítettnek minősítenek, a korábban megszerzett osztályzat azonban
a tanulmányi teljesítmény elismerésekor nem módosítható.
(7) Az alacsonyabb képzési szinten megszerzett azon krediteket, amelyek
a magasabb képzési szint követelményeit is kielégítik, el kell ismerni.
(8) A felsőfokú szakképzésben végzett tanulmányokból alapképzésbe legfeljebb
60 kredit számítható be, függetlenül attól, hogy azok megszerzésére
hallgatói vagy tanulói jogviszonyban került sor.
(9) A KB határozza meg, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi törvény
rendelkezései alapján kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleket
a 2006. szeptember 1-jén induló képzésekben milyen feltételek mellett,
hány kredittel számítja be. Az ismeretek összevetését el kell végezni,
függetlenül attól, hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért
folytatott tanulmányai során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű
képzésben vett részt.
A tanév időbeosztása
8. §
(1) A teljes képzési időt és azon belül az oktatási
időszakokat tanéves és féléves rendszerben a tanterv határozza meg.
(2) Minden tanév két félévből áll, amelyek egymástól függetlenek. A
félévek szorgalmi és vizsgaidőszakból állnak. A szorgalmi időszak 15
hétből, a vizsgaidőszak pedig legalább 5 hétből áll. A szorgalmi időszak
első hete regisztrációs hét.
(3) A tanszékek a soron következő félévre meghirdetett tanegységek listáját
a) az őszi félévben január 15-ig,
b) a tavaszi félévben június 15-ig
a hallgatók számára közzéteszik.
(4) A tanszékek a tanegységeket a számítógépes nyilvántartó rendszerben
legkésőbb a regisztrációs időszakot 10 munkanappal megelőzően meghirdetik.
A meghirdetésnek tartalmaznia kell a tanegység kódját, nevét, a teljesítés
módját, a megszerezhető kreditek mennyiségét, az elméleti/gyakorlati
órák heti, illetve félévi óraszámát, az előadó/gyakorlatvezető nevét,
az előadás/gyakorlat helyét, pontos idejét, az esetleges tömbösítést.
(5) Az oktatás megkezdésének időpontját, a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak
időtartamát, a félévek időbeosztását félévenként - a tanterv alapján
- a rektor határozza meg.
(6) A foglalkozások (tanórák) időtartama 45 perc, amelyet 10 perc (a
2. óra után 20 perc) szünet követ. Ettől az időbeosztástól el lehet
térni (pl. laborgyakorlat), de ez nem járhat az oktatási idő lerövidítésével
vagy meghosszabbításával, a csatlakozó tanórák megzavarásával, a munka
hatékonyságának csökkenésével.
Részvétel a foglalkozásokon
9. §
(1) A foglalkozásokon való részvételre vonatkozó szabályok
minden félév szorgalmi időszakának első napjától a szorgalmi időszak
utolsó napjáig érvényesek.
(2) A hallgatóknak a kötelező foglalkozásokon (gyakorlat, szeminárium,
üzemi és terepgyakorlatok, tanulmányutak, tanítási gyakorlat stb.) való
részvétel kötelező, melynek ellenőrzését az oktatók végzik.
(3) A hallgatónak a kötelező foglalkozásról való távolmaradását a megfelelő
engedélyek vagy igazolások felmutatásával a hiányzás utáni első órán,
de legkésőbb az azt követő 5. munkanapon az illetékes oktatónál igazolnia
kell.
(4) A betegségből eredő hiányzás esetén csak olyan hivatalos szerv (körzeti,
rendelőintézeti, hatósági, kórházi, főiskolai orvos) által kiadott orvosi
igazolás fogadható el, amely a felgyógyulás napját is feltünteti.
(5) Indokolt esetben a dékán 15 munkanap távolmaradást engedélyezhet.
Az oktató egy foglalkozás alól adhat felmentést. A hallgatók csoportos
távolmaradásának engedélyezése a dékán hatáskörébe tartozik.
(6) Orvosi igazolás alapján tanegységenként a tanegység heti összes
tanóraszámának, az adott félévben felvett összes tanegységre nézve pedig
a tanegységek összes heti tanóraszámának háromszorosa fogadható el igazolt
hiányzásként.
(7) Ha a hallgatónak akár egy tanegységből is négy hét igazolt vagy
két hét igazolatlan hiányzása van, akkor az az érintett tanegység(ek)
teljesítésére tett kísérlet sikertelennek számít. Erről a tényről a
tanegység oktatója - ha módjában áll - szóban értesíti a hallgatót.
(8) Nem növeli a mulasztott órák számát, ha a hallgató az órarend megváltoztatása
miatt nem tud megjelenni az első órán.
(9) A hallgató hiányzása miatti tanulmányi hátrányokért, illetve ezek
pótlásáért teljes mértékben a hallgató felelős, tekintet nélkül a hiányzás
okára.
A kedvezményes tanulmányi rend
10. §
(1) Kedvezményes tanulmányi rend csak rendkívüli esetben,
a kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtó hallgatónak engedélyezhető
abból a célból, hogy képességeit a lehető legszabadabban kibontakoztathassa.
(2) Kedvezményes tanulmányi rend szerint a harmadik félévtől tanulhat
a hallgató, amennyiben
a) az adott szakon az előző két félévben legalább 4,5-es súlyozott átlagot
ért el,
b) kiemelkedő tudásáról tett tanúbizonyságot,
c) az érintett szak szakfelelőse javasolja,
d) a kari hallgatói önkormányzat javasolja, valamint
e) a kari TB engedélyezi.
(3) A szakfelelős tesz javaslatot az adott hallgatóra érvényes kedvezményes
tanulmányi rend feltételeire és formai megvalósítására.
(4) A kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése egy félévre szól.
(5) A fenti feltételektől függetlenül, kérelmére kedvezményes tanulmányi
rendben folytathatja tanulmányait a hallgató, ha
a) ha terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben,
gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül,
b) a Főiskolán elnyert, szakjához kötődő pályázattal külföldi tanulmányúton
vesz részt,
c) hallgatói önkormányzati képviselő.
(6) Az engedély alapján a hallgató vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül
is leteheti, a soron következő oktatási időszak tanegységeit előre felveheti,
az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más hasonló kedvezményben
részesülhet.
(7) A kedvezményes tanulmányi rend kizárólag az engedély alapjául szolgáló
körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet alap- és mesterképzésben
az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben
a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges
alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.
(8) Minden egyéb tekintetben a kedvezményes tanulmányi rend alapján
tanulmányokat folytató hallgatóra is a szokásos tanulmányi kötelezettségek
vonatkoznak (le kell tennie az összes kötelezően előírt vizsgát, teljesítenie
kell az előírt feladatokat, köteles szakdolgozatot készíteni, záróvizsgát
tenni stb.).
(9) A kedvezményes tanulmányi rend alapján tanulmányokat folytató hallgató
vállalja, hogy - amennyiben arra engedélyt kap - valamennyi tanulmányi
kötelezettségének teljesítésére egyénileg készül fel. Az intézmény a
felkészülést nem köteles segíteni semmilyen, a szokásostól (tanórák,
szakdolgozati konzultáció stb.) eltérő módon, és ilyenre a kedvezményes
tanulmányi rendet követő hallgató nem tarthat igényt.
(10) Az engedély indokolt esetben visszavonható.
(11) Vissza kell vonni az engedélyt, ha a hallgató
a) az engedély megadásának alapjául szolgáló feltételeknek nem tesz
eleget,
b) a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezését kimondó határozatban
foglaltakat a hallgató saját hibájából nem teljesíti.
Hallgató átvétele más felsőoktatási intézményből
11. §
(1) Más felsőoktatási intézményből - írásbeli kérelem
alapján - az a hallgató vehető át,
a) akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás
miatt nem szűnt meg,
b) aki az átvételi kérelem benyújtásáig legalább 30 kreditet összegyűjtött,
c) akinek súlyozott tanulmányi átlaga legalább 3,00,
d) aki kérelmét megfelelő módon indokolja.
(2) Az átvételt kimondó határozatban rendelkezni kell arról, hogy az
átvett hallgató mely szakon, milyen képzési formában, illetve munkarendben
és milyen finanszírozási rendben kezdheti meg, illetőleg folytathatja
a tanulmányait. Az átvétel nem jelenti a korábbi tanulmányok automatikus
elismerését. A korábbi tanulmányok elismerése iránti kérelmet az átvételt
követően lehet benyújtani, a jelen Szabályzat erre vonatkozó rendelkezései
szerint.
(3) Az átvételt a kari TB-től kell kérni. A kellő indoklást tartalmazó
kérelmet a TIK-be kell benyújtani a félévkezdést megelőzően legalább
15 nappal.
(4) A kérelemben pontosan és hiánytalanul meg kell adni, hogy a hallgató
a) mely szakra,
b) milyen képzési formában, illetve munkarendben (teljes idejű nappali,
levelező vagy esti munkarendű részidős, távoktatás),
c) milyen finanszírozási rendben (államilag támogatott, költségtérítéses)
kéri átvételét.
(5) A kérelemhez mellékelni kell az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt
feltételek teljesülését igazoló hiteles dokumentumokat, beleértve az
indoklásban előadott körülmények hitelt érdemlő igazolását, valamint
tanúsítványt az államilag támogatott képzésben eltöltött félévekről.
(6) A formailag hiányos vagy nem megfelelő kérelmeket a kari TB tartalmi
mérlegelés nélkül elutasítja. A határidőn túl beérkezett kérelmeket
a kari TB nem bírálja el.
A képzési forma, illetve munkarend megváltoztatása
12. §
(1) A képzési forma, illetve munkarend (teljes idejű nappali, részidős
esti, levelező, távoktatás) megváltoztatásához legalább 45 kredit megszerzése
szükséges. A képzési forma, illetve munkarend megváltoztatását a TB
engedélyezheti.
(2) A képzési forma, illetve munkarend megváltoztatását az a hallgató
kérheti, akinek súlyozott tanulmányi átlaga legalább 3,00.
(3) A képzési forma, illetve munkarend megváltoztatása iránti kérelmet
megfelelően indokolni kell. A kérelemhez mellékelni kell az indoklásban
előadott körülmények hitelt érdemlő igazolását.
(4) A képzési forma, illetve munkarend megváltoztatása iránti kérelmet
a félévkezdést megelőzően legalább 15 nappal lehet benyújtani a TIK-ben,
a kari TB-hez címezve. A határidőn túl beérkezett kérelmeket a TB nem
bírálja el.
A vendéghallgató
13. §
(1) Más intézmény hallgatója (a vendéghallgató) -
ha a körülmények lehetővé teszik - részt vehet a Főiskola előadásain
és egyéb foglalkozásain, és a tanulmányi követelmények teljesítésével
krediteket szerezhet (áthallgatás).
(2) Az áthallgatást engedélyeztetni kell. A kérelmet a TIK-en kell benyújtani,
a kar dékánjának címezve.
(3) A kérelemhez csatolni kell annak az intézménynek a hozzájárulását
a vendéghallgatói jogviszony létesítéséhez, amellyel a hallgató hallgatói
jogviszonyban áll.
(4) A kar dékánja a szakfelelős véleménye, valamint a Főiskola személyi
és tárgyi feltételeinek vizsgálata alapján dönt a vendéghallgatói jogviszony
létesítéséről.
(5) A vendéghallgatói jogviszonyt a TIK a számítógépes rendszerében
tartja nyilván. A vendéghallgató által megszerzett kreditekről a tanulmányok
befejezésekor a TIK kreditigazolást állít ki.
A vizsgaidőszak
14. §
(1) A vizsgaidőszak legalább öt hét, ezalatt a hallgatónak
a vizsgakötelezettségét (beleértve a javítóvizsgákat is) teljesítenie
kell. A vizsgaidőszakok kezdő- és zárónapját a rektor határozza meg
a szorgalmi időszak utolsó napját követő első munkanap és január 31.,
illetve június 30. között.
(2) A vizsgaidőszakban megfelelő számú vizsgalehetőséget kell biztosítani.
A vizsganapokat úgy kell megadni, hogy a hallgató a vizsgákat ésszerűen
elosztva teljesíthesse, és a sikertelen vizsgá(ka)t még a vizsgaidőszakban
megismételhesse.
(3) Szóbeli vizsgán egy vizsgabizottság napi 20 vizsgázónál többet nem
fogadhat.
(4) A hallgatót a vizsgaidőpontokról a vizsgaidőszak megkezdése előtt
legalább három héttel tájékoztatni kell.
(5) A hallgató valamennyi teljesíteni kívánt vizsgájára köteles elektronikusan
bejelentkezni valamely vizsganapra az elektronikus tanulmányi nyilvántartó
rendszerben, legkésőbb a vizsga megkezdése előtt 24 órával, de legalább
1 munkanappal korábban. A vizsgára bejelentkezett hallgató a fenti módon
és időpontig bejelentkezését visszavonhatja.
(6) A hallgató a vizsgáztató oktatóval való megállapodás alapján a szorgalmi
időszak utolsó hetében elővizsgát tehet.
A vizsgáztatás rendje
15. §
(1) A hallgatónak a kitűzött vizsgaidőpontban van
lehetősége vizsgát tenni.
(2) A vizsgáztatás megkezdésének időpontját, a vizsga helyét és a vizsgabeosztást
- legkésőbb a vizsga előtt egy héttel - a vizsgázókkal közölni kell.
(3) A vizsgázó távolmaradása esetén a vizsgáztató, illetve a vizsgabizottság
elnöke T (távol) bejegyzést ír az elektronikus nyilvántartó rendszerbe,
illetve a jegyzőkönyvbe.
(4) A hallgató távolmaradását a TIK-ben igazolhatja (orvosi igazolás
stb.) az újabb vizsgára történő jelentkezés előtt. Megfelelő igazolás
esetén a TIK az előző pontban említett T bejegyzést TI (igazoltan távol)
bejegyzésre változtatja.
(5) A vizsgáról igazolatlanul távolmaradó hallgató újabb vizsgára csak
a térítési díj befizetése után jelentkezhet. Az ilyen újabb vizsga nem
számít újabb tanegység-teljesítési kísérletnek.
(6) A vizsgáról való távolmaradás nem számít sikertelen tanegység-teljesítési
kísérletnek.
(7) Ha a vizsgázó a tanszék által biztosított utolsó vizsgaalkalomról
távol marad, ugyanabból a tanegységből újabb vizsgára történő bejelentkezésre
ugyanabban a vizsgaidőszakban nincs mód. Ez érvényes a javítóvizsgára
is.
(8) Egy hallgató egy képzési ciklusban összesen legfeljebb 10 alkalommal
igazolhatja vizsgáról való távolmaradását. Minden további vizsgáról
való távolmaradás igazolatlannak tekintendő.
(9) Sikertelen vizsga a vizsgaidőszakon belül a tanszék által megadott
vizsganapon javítható (javítóvizsga).
(10) A vizsgáztató tartós akadályoztatása esetén - másik vizsgáztató
kijelölésével - a tanszékvezető köteles gondoskodni a vizsgák időbeni
megkezdéséről és zavartalan lebonyolításáról.
(11) A vizsgáztató a vizsga osztályzatát a vizsga időpontjának megjelölésével
bejegyzi a leckekönyvbe, és legkésőbb a vizsgát követő 3. napon a számítógépes
nyilvántartó rendszerben rögzíti.
(12) A szóbeli vizsgák - ideértve a záróvizsgát is - nyilvánosak. A
nyilvánosság indokolt esetben korlátozható vagy kizárható.
(13) Ha a szóbeli vizsga tételhúzás vagy tételadás alapján zajlik le,
a vizsga és a tárgy jellegétől függően 10-20 perc felkészülési időt
kell biztosítani a hallgatónak, egyéb esetben a felkészülési időtől
el lehet tekinteni.
(14) A vizsgák zavartalanságáért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság
elnöke felelős.
(15) Az a hallgató, aki szóbeli vagy írásbeli vizsgán nem megengedett
segédeszközt vesz igénybe, vagy kísérel meg igénybe venni, vagy bármilyen
egyéb szabálytalanságot követ el, a vizsgából kizárandó, tanegység-teljesítési
kísérlete sikertelen, és ellene fegyelmi eljárás kezdeményezhető.
(16) A szóbeli szigorlatot legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni,
és arról jegyzőkönyvet kell vezetni.
(17) A szigorlati bizottság elnökét és tagjait a tanszékvezető bízza
meg. Az elnököt - ha ezt különös körülmény nem gátolja - a vezető oktatók
köréből kell megbízni.
(18) Ha a szóbeli vizsgáztatást egy oktató végezte, a megismételt javítóvizsgát
- amennyiben a hallgató a tanszék vezetőjétől írásban kéri - bizottság
előtt kell tenni.
(19) Ha a félévi követelmények teljesítése írásban történt, a hallgató
számára lehetőséget kell biztosítani az értékelt dolgozat megtekintésére.
Sikertelen írásbeli vizsga esetén - ha a hallgató a tanszék vezetőjétől
írásban kéri - a megismételt írásbeli javítóvizsgát bizottság értékeli,
illetve bizottság előtt szóbeli vizsgát tehet a hallgató.
(20) Bizottság előtt tett minden vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni,
amelynek előkészítéséről és megőrzéséről a TIK, vezetéséről az illetékes
elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és tagjai is aláírják.
(21) Bizottság előtt tett vizsgák osztályzatának ügyében vitás esetben
az elnök dönt.
(22) A bizottság tagjait a tanszékvezető bízza meg.
A hallgatók teljesítményének értékelése
16. §
(1) A tanulmányi követelmények teljesítésének értékelése
lehet
a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen
(1)
vagy
b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1).
(2) Azt, hogy mely vizsgák és gyakorlati jegyek osztályzatai öt- vagy
háromfokozatúak, a tanterv határozza meg.
(3) A gyakorlati jegy a szorgalmi időszakban teljesített feladatok,
megírt zárthelyik, elkészített beszámolók alapján adott félévközi jegy(ek)ből
képzett érdemjegy. A gyakorlati jegy megszerzésére és utólagos pótlására
a 9. §. előírásai vonatkoznak azzal a kiegészítéssel, hogy a 9.§ (7)
pontja keretein belül a tanegység teljesítéséhez a tanegység oktatójának
legkésőbb az adott szorgalmi időszak utolsó hetében egyszeri pótlási
lehetőséget kell biztosítani az érintett hallgató számára.
(4) A gyakorlati jegyet a számítógépes rendszerbe legkésőbb a vizsgaidőszak
első hetében, a hallgató leckekönyvébe - ha a gyakorlati jegy más tanegységet
előfeltételként nem köt - legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó hetében kell
beírni. Ha a gyakorlati jegy előfeltétele egy általa kötött tanegységnek,
akkor a hallgató köteles minden tőle elvárható módon elősegíteni, hogy
a tanegység oktatója a gyakorlati jegyet a leckekönyvbe beírhassa a
kötött tanegység teljesítési kísérletét megelőzően. Egyéb esetben a
hallgató köteles minden tőle elvárható módon elősegíteni, hogy a tanegység
oktatója a gyakorlati jegyet a leckekönyvbe beírhassa a vizsgaidőszak
utolsó hetében.
(5) Elégtelen gyakorlati jegy javítása ugyanabban a félévben nem lehetséges.
(6) Elégtelen gyakorlati jegy bármely félévben csak a tanegység újrafelvételével
javítható.
(7) A kollokviumon - szóban vagy írásban - arról kell meggyőződni, hogy
a hallgató a tanegység tananyagtartalmát milyen szinten sajátította
el.
(8) A szigorlat több tanegység, illetve szemeszter tartalmát integráló,
bizottság által értékelt szóbeli vagy írásbeli vizsga. A szigorlat tartalmát
a tanterv írja elő. A szigorlat által felölelt tanegységeket, illetve
egyéb, a szigorlat előfeltételeként megszabott tanulmányi kötelezettségeket
a szigorlatra bocsátás előtt teljesíteni kell (akkor is, ha az a szigorlat
idejével azonos félévben történik).
(9) A szigorlat lehet egészében szóbeli vagy írásbeli, vagy állhat írásbeli
és szóbeli részből egyaránt. A vizsga formáját és értékelési módját
a szakfelelős határozza meg.
(10) A hallgatók kötelező szakmai (termelési, üzemi stb.) gyakorlatát
a tanterv előírásaitól függően öt- vagy háromfokozatú minősítéssel kell
értékelni.
(11) A nyelvi alapvizsga tartalmát, teljesítésének módját és a vizsga
előfeltételeit a tanterv határozza meg. A nyelvi alapvizsga értékelése
háromfokozatú. Sikertelen nyelvi alapvizsgát ugyanabban a félévben megismételni
nem lehet. A nyelvi alapvizsga sikeressége egymaga nem előfeltétele
a tanulmányok folytatásának.
(12) A hallgató tanulmányait az alapképzésben, mesterképzésben és a
szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. A záróvizsgáról
a Szabályzat külön rendelkezik.
(13) A képzést lezáró szakmai vizsgát kell tenni a szakképzési törvény
vonatkozó rendelkezései szerint a felsőfokú szakképzésben. A szakmai
vizsga értékelése ötfokozatú.
(14) Kollokviummal vagy egyéb vizsgával záródó kurzus(ok)ból az oktató
a hallgatónak az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye vagy tudományos
diákköri munkája alapján jeles vagy jó osztályzatot ajánlhat meg. Ez
érvényes a szigorlatra és az alapvizsgára is.
(15) A megajánlott osztályzatot a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti
a vizsgára bocsátását.
(16) A megajánlott és elfogadott osztályzatot a hagyományos és elektronikus
nyilvántartásokban ugyanúgy kell kezelni, mint minden vizsgajegyet.
(17) A Főiskola a fogyatékossággal élő hallgató részére a vonatkozó
intézményi szabályzat biztosítja a fogyatékossághoz igazodó felkészítést
és vizsgáztatást, továbbá segítséget nyújt részére ahhoz, hogy teljesíteni
tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. A Főiskola
indokolt esetben mentesíti a fogyatékossággal élő hallgatót egyes tantárgyak,
tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség
esetén mentesíti a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetőleg szintje
alól. A vizsgán biztosítja a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli
beszámolón lehetővé teszi a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását,
szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli
beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján
nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel
összefüggésben biztosítható, és nem vezethet alapképzésben, mesterképzésben
és szakirányú továbbképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség,
illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés
megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.
Tanegység-teljesítési kísérlet megismétlése
17. §
(1) Bármely tanegység teljesítése - a szakdolgozat
kivételével - a tanulmányok során négy alkalommal kísérelhető meg.
(2) A hallgató nem folytathatja tanulmányait, ha négyszer sikertelenül
kísérelt meg teljesíteni olyan tanegységet, melynek teljesítése a tantervből,
illetve a Szabályzatból adódóan elkerülhetetlenül szükséges.
(3) Sikeres tanegység-teljesítést újból megkísérelni nem lehet.
(4) Tanegység-teljesítési kísérletnek minősül a számítógépes nyilvántartó
rendszerben a gyakorlati jegyes tanegység felvétele, ha a hallgató a
Szabályzatban megszabott ideig a tanegység felvételét nem vonja vissza.
A hallgató minden ily módon felvett tanegységből tanulmányi teljesítményének
megfelelő osztályzatot kap. Nem minősül tanegység-teljesítési kísérletnek
a gyakorlati jegyes tanegység felvétele, ha a hallgató a Szabályzatban
megszabott ideig a tanegység felvételét visszavonja.
(5) Nem minősül tanegység-teljesítési kísérletnek, ha a hallgató nem
jelentkezik be vizsgára (akkor sem, ha a tanegységet a félév elején
fölvette a számítógépes tanulmányi nyilvántartó rendszerben). Ez a javítóvizsgára
is érvényes.
(6) A vizsga sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen
osztályzatot, illetőleg a „nem felelt meg” értékelést a hallgató leckekönyvébe
bejegyezni.
(7) Elégtelen vizsgajegy javítása ugyanabban a vizsgaidőszakban egyszer
kísérelhető meg.
(8) A hallgató írásbeli kérelmére, egy sikertelen szóbeli vizsga második
javítóvizsgáját (megismételt javítóvizsga) bizottság előtt kell tenni,
illetve a megismételt írásbeli javítóvizsgát bizottságnak kell értékelnie.
(9) Ugyanabból a tanegységből tett második és további javítóvizsgáért
térítési díjat fizet a hallgató. A térítési díjat a hallgató a javítóvizsgára
jelentkezés előtt fizeti.
A tanulmányi átlageredmény kiszámítása
18. §
(1) A TIK félévenként a hallgatók tanulmányi előrehaladásának
minőségi mutatójaként súlyozott tanulmányi átlagot, a hallgatók tanulmányi
ösztöndíjának megállapításához pedig kreditindexet számít a következők
szerint.
a) A súlyozott tanulmányi átlag számításakor az adott félévben teljesített
tanegységek kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget
elosztja a teljesített tanegységek kreditjeinek összegével. A súlyozott
tanulmányi átlagot a TIK bevezeti a hallgató leckekönyvébe és a törzskönyvbe.
b) A kreditindex számításakor az adott félévben teljesített tanegységek
kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget elosztja
az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc
kredittel.
(2) A súlyozott tanulmányi átlag és a kreditindex kiszámításakor a beszámítással
elfogadott kreditek osztályzatai és az elégtelen osztályzatok kivételével
az adott félév összes osztályzatát figyelembe kell venni. A súlyozott
tanulmányi átlagot és kreditindexet két tizedesjegy pontosságig kell
kiszámítani.
Elbocsátás
19. §
(1) A Főiskola elbocsátja a hallgatót, ha a hallgató
tanulmányait nem folytathatja. Az elbocsátó határozat alapján a Főiskola
a hallgatót törli a hallgatói névsorból.
(2) El kell bocsátani a hallgatót szakjáról, egyszakos képzésben a Főiskoláról,
ha a tantervben követelményként meghatározott tanegység teljesítését
négyszer sikertelenül kísérelte meg.
(3) A fegyelmi vétség vagy tanulmányi okok miatt elbocsátott hallgató
kérelem alapján a Főiskolára nem vehető vissza. Az elbocsátott hallgató
csak új felvételi eljárás során nyert felvételét követően kezdheti meg
tanulmányait a Főiskolán. A hallgatói jogviszony létrejötte után kérheti
korábbi tanulmányai elismerését.
3. FEJEZET
A TANULMÁNYOK LEZÁRÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A szakdolgozat
20. §
(1) Az alapképzésben, a mesterképzésben és a szakirányú
továbbképzésben részt vevő hallgatónak az oklevél megszerzéséhez szakdolgozatot
kell készítenie. A felsőfokú szakképzésben a szakképesítés megszerzéséhez
záródolgozatot vagy szakdolgozatot kell készíteni, melynek követelményeit
a szakmai és vizsgakövetelmények vagy ennek hiányában a tanterv határozza
meg.
(2) A szakdolgozat a jelölt tudásáról és alkotóképességéről számot adó,
önállóan elkészített dolgozat, melynek megvédése a Szabályzat szerint
történik. A szakdolgozat tanóra nélküli tanegység, az elkészítésére
és benyújtására vonatkozó előírásokat a Szakdolgozati szabályzat határozza
meg, melyet a jelen Szabályzat mellékleteként kell kezelni.
(3) A hallgató szakdolgozatában a tanszékek által ajánlott vagy a hallgató
által választott, a megszerezni kívánt végzettségnek és szakképzettségének
megfelelő, a tanszék által jóváhagyott témát dolgozza fel. A megfelelést
a konzulens állapítja meg. Kérdéses vagy vitás esetben a szakfelelős
dönt.
(4) Alap- és mesterképzésben a szakdolgozat munkacímét a záróvizsgát
megelőzően legalább egy évvel, minden év június 1-ig, illetve december
1-ig kell bejelenteni a TIK-ben. A záróvizsgára legkorábban a bejelentést
követően egy év múlva, a záróvizsga-időszakban kerülhet sor.
(5) Felsőfokú szakképzésben és szakirányú továbbképzésben a záródolgozat,
illetve szakdolgozat munkacímét az utolsó tanév megkezdését követően,
október 1-ig illetve március 1-ig kell az arra rendszeresített nyomtatványon
a TIK-ben bejelenteni.
(6) Az ajánlott szakdolgozati témákat a tanszékek minden év március
31-ig, illetve szeptember 31-ig közzéteszik, s egyben meghatározzák
a szakdolgozat speciális követelményeit, az értékelés szempontjait.
(7) A szakdolgozat készítését konzulens segíti. A konzulenst a hallgató
a Főiskola oktatói és kutatói közül választhatja. A tanszékvezető konzulensnek
külső szakembert is felkérhet.
(8) Az elkészített szakdolgozatot illetve záródolgozatot a hallgatók
az utolsó tanévben április 15-ig, illetve november 15-ig kötelesek benyújtani
a TIK-be, ha a szakfelelős másként nem rendelkezik egy bekötött példányban
és egy CD-ROM-on rögzített elektronikus példányban. A határidőn túl
beadott szakdolgozat a benyújtást közvetlenül követő záróvizsga-időszakban
nem védhető meg.
(9) A szakdolgozat bírálóját a tanszékvezető bízza meg. A bíráló lehet
a konzulens vagy más. A tanszékvezető a szakdolgozat bírálójaként külső
szakembert is felkérhet.
(10) A szakdolgozatot a bíráló szövegesen értékeli, és ötfokozatú osztályzattal
minősíti. A bírálatot a hallgatónak a szakdolgozat megvédése előtt legalább
egy héttel rendelkezésre bocsátja. Az elégtelenre értékelt szakdolgozat
védésre nem bocsátható.
(11) A szakdolgozat-bírálat egy példányát a dolgozathoz kell csatolni.
(12) A bíráló által a szakdolgozatról készült értékelést és minősítést
1 példányban át kell adni a TIK-nek két héttel a záróvizsga előtt.
(13) Sikertelen szakdolgozat pótlása csak egy alkalommal, új szakdolgozat
készítésével történhet. Az új szakdolgozat új címbejelentésnek minősül.
(14) A plágium miatt elutasított szakdolgozat nem pótolható. A plágiumban
vétkes hallgató ellen fegyelmi eljárást kell kezdeményezni, és a hallgató
a Főiskoláról kizárandó.
(15) Az utolsó tanévben más intézményből átvett hallgató szakdolgozatát
az eredeti konzulenssel is befejezheti.
(16) Tudományos diákköri dolgozat szakdolgozatként is benyújtható, a
vonatkozó szabályok figyelembevételével.
(17) A szakdolgozattal szerezhető kreditek számát - ha jogszabály másként
nem rendelkezik - a tanterv határozza meg, alap- és mesterképzésben
a KKK alapján.
A záróvizsga és a szakmai vizsga
21. §
(1) A hallgató tanulmányait alapképzésben, mesterképzésben és szakirányú
továbbképzésben záróvizsgával fejezi be.
(2) A felsőfokú szakképzésben a szakképzésre vonatkozó rendelkezések
szerint szakmai vizsgát kell tenni.
(3) A záróvizsga a felsőfokú végzettség és szakképzettség megszerzéséhez
szükséges tudás komplex ellenőrzése és értékelése, amelynek során a
jelöltnek arról is tanúságot kell tennie, hogy az elsajátított tudást
alkotó módon alkalmazni tudja.
(4) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium)
megszerzése. Végbizonyítványt a Főiskola annak a hallgatónak állít ki,
aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt
szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka
elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte.
A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban
a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése
után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési
követelmények szerint letehető.
(5) A végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után
a záróvizsgára bocsátás további feltétele a szakfelelős erre vonatkozó
javaslata. A szakfelelős a záróvizsgára bocsátás feltételéül az érvényes
tantervi követelmények alapján meghatározott tanulmányi követelmények
teljesítését írhatja elő.
(6) A záróvizsga részei (ha a KKK másként nem rendelkezik):
a) a szakdolgozat elkészítése és megvédése;
b) szóbeli szakzáróvizsga (szakonként);
(7) A szóbeli szakzáróvizsga a szak tanulmányi területeibe tartozó tudás
átfogó és integrált számonkérése. A szakzáróvizsga bizottság előtt történik.
(8) A vizsgák témaköreit a záróvizsgát 8 hónappal megelőzően közzé kell
tenni.
(9) A záróvizsga eredményét - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik
- a záróvizsgán szerzett érdemjegyek számtani átlaga adja.
(10) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke
és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani,
hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi
vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási
jogviszonyban a Főiskolával. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.
(11) A záróvizsga-bizottság elnökét és a bizottság tagjait a Főiskola
rektora egy évi időtartamra bízza meg. Az elnök megbízásához a kari
tanács egyetértése szükséges.
(12) A záróvizsgára a hallgató köteles írásban bejelentkezni a TIK-ben
a záróvizsga-időszakot megelőzően április 30-ig, illetve november 30-ig.
A szakmai vizsgára a TIK által közzétett időpontig.
(13) A záróvizsga sikertelen, ha bármely részét a bizottság elégtelenre
minősíti.
(14) Újabb záróvizsga a következő záróvizsga-időszakban, illetve szeptember
1. és 10. között - a rektor által kijelölt időpontban - tehető, a sikertelen
részvizsga javításával.
(15) A modern filológia képzési ághoz tartozó szakokon tanulmányokat
folytató hallgatóknak a záróvizsgán olyan mértékben kell az idegen nyelvet
használniuk, mint a szakjukhoz tartozó egyéb vizsgákon.
(16) Záróvizsgára, szakmai vizsgára akkor bocsátható a hallgató, ha
valamennyi, a Főiskola iránti anyagi kötelezettségét teljesítette, tartozását
kiegyenlítette.
Az oklevél és a bizonyítvány
22. §
(1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele
a sikeres záróvizsga, továbbá - ha törvény másképp nem rendelkezik -
az előírt nyelvvizsga letétele.
(2) Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít
meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot,
amely igazolja, hogy
a) alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi,
b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott
államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban:
nyelvvizsga). A bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képzés
nyelve nem a magyar nyelv.
(3) Sikeres záróvizsga alapján a Főiskola az alapképzésben, a mesterképzésben
és a szakirányú továbbképzésben végzett hallgató számára oklevelet ad
ki az előírt nyelvvizsga teljesítését igazoló okirat bemutatásától számított
30 napon belül.
(4) Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt
nem tudták bemutatni, a Főiskola igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget
és szakképzettséget nem igazol, tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét.
(5) Az oklevelet a Főiskola magyar és angol nyelven adja ki. Az oklevél
a hallgató kérésére és költségére más nyelven is kiadható.
(6) Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé a Főiskola
oklevélmellékletet ad ki magyar és angol nyelven. Az oklevélmelléklet
közokirat. Az oklevélmelléklet a hallgató kérésére és költségére más
nyelven is kiadható.
(7) Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát
igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát
követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett a rektor által
megbízott vezető (oktatási rektorhelyettes vagy dékán vagy dékánhelyettes)
is aláírhatja az oklevelet.
(8) A Főiskola a felsőfokú szakképzés sikeres szakmai vizsgája alapján
a hallgatónak az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést
igazoló bizonyítványt ad ki.
(9) Az oklevél minősítését a tanulmányok idejére számított súlyozott
tanulmányi átlagnak és a záróvizsga eredményének számtani átlaga adja.
Az átlageredmény kiszámításakor az eredménytelen vizsgák osztályzatát
figyelmen kívül kell hagyni. A kiszámított átlageredmény alapján az
oklevelet a következők szerint kell minősíteni:
kiváló: 4,51-5,00
jó: 3,51-4,50
közepes: 2,51-3,50
elégséges: 2,00-2,50
(10) Kitüntetéses oklevelet kap az, akinek a záróvizsgán szerzett összes
érdemjegye és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, összes többi
vizsgájának és gyakorlati jegyének súlyozott átlaga legalább 4,51, továbbá
osztályzatai között közepesnél alacsonyabb nincs.
4. FEJEZET
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
23. §
(1) Azok a hallgatók, akik a Főiskolán az 1993. évi
felsőoktatásról szóló törvény alapján kezdték meg tanulmányaikat - folyamatos
képzésben - változatlan tanulmányi követelmények, változatlan vizsgarend
keretében, változatlan oklevél kiadásával a jelen Szabályzat fenti rendelkezései
és átmeneti rendelkezései szerint fejezhetik be tanulmányaikat.
(2) Azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006.
szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt az elfogadott tantervi követelmények
alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és
az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai
szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító
oklevelet szereznek.
(3) A 2006. szeptember 1-je előtt főiskolai vagy egyetemi alapképzésre
beiratkozott hallgatók számára a Főiskola a képesítési követelményekben
meghatározott képzési időt követően további 4 félévig biztosítja az
adott képzésen a tanulmányok befejezését. Annak a hallgatónak, aki az
optimális rendtől eltérő ütemben folytat tanulmányokat, a kötelező tanegységek
teljesítését a Főiskola egyéni felkészüléssel vagy a BA., BSc. képzéshez
tartozó megfelelő tanórák látogatásával biztosítja.
(4) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt
kezdték meg, de tanulmányaikat - a jelen Szabályzat átmeneti rendelkezéseinek
figyelembevételével - az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései
szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje
szerint a jelen Szabályzat rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat.
(5) Nem növeli a mulasztott órák számát, ha a tanár szakos hallgató
a kötelező tanítási gyakorlat teljesítése miatt nem vesz részt a foglalkozásokon.
(6) A zárótanítás az iskolai gyakorlatok befejezését jelentő tanulmányi
kötelezettség. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató
milyen önállósági fokra jutott el a tanításra való felkészülésben, az
óra vezetésében, és milyen mértékben tudja tevékenységében a szaktudományos,
általános pedagógiai, pszichológiai, illetve tantárgy-pedagógiai meggondolásokat
érvényesíteni. A zárótanítás értékelése ötfokozatú.
(7) Az elégtelen zárótanítást ugyanabban a félévben megismételni nem
lehet.
(8) A 289/2005. (XII.22.) sz. Korm. rendelet 16.§ (2) bekezdése alapján
az a főiskolai vagy egyetemi szintű képzésben résztvevő hallgató, aki
2006. szeptember 1. előtt szakpáron kezdte meg tanulmányait, a képzési
és kimeneti követelményekben megfogalmazottaktól eltérően akkor is záróvizsgázhat
és - egyéb követelmények teljesítése után - oklevelet kaphat egy szakon,
ha a másik szakon nem szerzett végbizonyítványt.
(9) Tanári képesítést nyújtó szakon a záróvizsga része a tanári képesítővizsga.
(10) A tanári képesítővizsga az általános pedagógiai és pszichológiai,
valamint szakmódszertani ismeretek komplex számonkérése. A tanári képesítővizsgát
legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A bizottság elnöke:
a záróvizsga-bizottság elnöke.
(11) A tanári képesítővizsga eredményét a
a) pedagógia és pszichológia komplex szigorlat osztályzatának,
b) az iskolai gyakorlatokat összegző osztályzatnak (zárótanítás),
c) a szakdolgozat és védése átlageredményének,
d) a komplex szóbeli vizsga osztályzatának
egészre kerekített átlaga adja.
(12) Az oklevél minősítését a záróvizsga eredményének, valamint a szigorlatok
és tanári szakokon a zárótanítások osztályzatának számtani átlaga adja.
(13) Tanári szakon a szakdolgozat olyan szakterületi vagy oktatási-nevelési
témájú szakmai feladat megoldása, amelyben a hallgatónak tanúsítania
kell, hogy tanulmányaira alapozva, a témájához kapcsolódó szakirodalom,
illetve empirikus vizsgálatok vagy tapasztalatok feldolgozásával önállóan
képes az adott szak tanításával, valamint a neveléssel összefüggő ismeretanyag
szintetizálására és alkotó alkalmazására. A szakdolgozat azonos lehet
a szakterületen elfogadott szakdolgozattal, ha a fenti követelményeknek
megfelel.
(14) Az újabb, főiskolai vagy egyetemi oklevél megszerzésére irányuló
képzésben az oklevél kiadásának feltétele az azonos vagy magasabb képzési
szinten korábban megszerzett oklevél nyelvi követelményeinek teljesítése,
feltéve, hogy az újabb szak képesítési követelménye az oklevél kiadásának
feltételeként általános nyelvvizsgát határozott meg.
5. FEJEZET
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
24. §
(1) Ez a Szabályzat 2006. szeptember 1-jén lép hatályba,
és a Főiskola valamennyi hallgatójára vonatkozik.
(2) A szabályzatot a Szenátus az 52/2006. (VI.28.) sz. határozatával
a 2006. június 28-i ülésén elfogadta.
(3) A Szenátus a 87/2006. (XI.15.) sz. határozatával módosította 4.§
(8) bekezdés a), b), e) pontját, a 6.§ (10), 14.§ (5), 16.§ (3) és 18.§
(2) bekezdéseket és megalkotta a 4.§ (16), 7.§ (3), 19.§ (2) bekezdéseket.
A módosított és új bekezdések - a 16.§ (3) bekezdés kivételével - 2006.
november 15-én lépnek hatályba. A 16.§ (3) bekezdés a 2006/07-es tanév
tavaszi félévének első napjától valamennyi hallgatóra vonatkozik.
(4) A Szenátus a 2007. június 6-i ülésén megalkotta a 2.§ (5) bekezdés
új d) pontját, a 3.§ (10), (12), (14) bekezdését, a 13.§ (3), (4), (5)
bekezdéseket, a 21.§ (16) bekezdését és a 23.§ (14) bekezdését, módosította
a 3.§ (13) bekezdését, az 5.§ (7) bekezdését, a 6.§ (16) bekezdését,a
22.§ (9), (10) bekezdését, a 23.§ (12) bekezdését, valamint törölte
a 22.§ (11) bekezdését.
Dr. Hauser Zoltán
rektor
1. számú melléklet a Tanulmányi és vizsgaszabályzathoz 
|
