Hallgatói térítési és juttatási
szabályzat az Eszterházy Károly Főiskolán
Elfogadta a Szenátus a 2007. április 25-i ülésén
Az Eszterházy Károly Főiskola (továbbiakban Főiskola) Szenátusa a felsőoktatásról
szóló 2005. évi CXXXIX. törvény és a felsőoktatási hallgatók juttatásairól
szóló 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) alapján
a Főiskola hallgatóinak adható támogatásokról és a hallgatók által fizetendő
díjakról, térítésekről az alábbi szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat)
alkotja.
A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1.§
(1) A Szabályzat hatálya a Főiskolán teljes idejű támogatott alapképzésben,
felsőfokú szakképzésben tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú
és jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal
azonos elbírálás alá eső hallgatókra terjed ki.
(2) A Szabályzat hatálya a Rendelet kifejezett rendelkezése esetén és
az abban megfogalmazott eltérésekkel terjed ki:
a) az államilag támogatott részidős alapképzésben, illetve felsőfokú
szakképzésben, valamint
b) a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatókra.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. §
(1) E rendelet alkalmazásában
a) közismereti tanári szakok: magyar nyelv és irodalom szakos tanár;
történelem szakos tanár; idegen nyelv szakos tanár; matematikatanár;
informatikatanár; számítástechnika szakos tanár; természetismeret szakos
tanár; fizikatanár; biológiatanár; kémiatanár; földrajztanár; ének-zene
tanár; rajztanár; rajz- és vizuális nevelő tanár; technika és életvitel
szakos tanár; technikatanár; testneveléstanár; gazdaságismeret tanár;
háztartásökonómia-életvitel szakos tanár; etika, ember- és társadalomismeret
szakos tanár; filozófia szakos tanár; filmelmélet és filmtörténet szakos
tanár; művészettörténet szakos tanár; pszichológia szakos tanár; egészségtan
tanár; ügyvitel szakos tanár, továbbá az a képzés, amelyen 2006. szeptember
1-je előtt a hallgató - második közismereti tanári képzés alapján -
mentesült a költségtérítés megfizetése alól;
b) árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve
vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától
külön élt szülője elhunyt és nem fogadták örökbe;
c) félárva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt
és nem fogadták örökbe;
d) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató:
az a hallgató, aki
da) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra
szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy
technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy
db) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy
éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll;
e) családfenntartó: az a hallgató,
ea) akinek legalább egy gyermeke van,
eb) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.
évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult;
f) nagycsaládos: az a hallgató, akinek
fa) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy
fb) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban
élő személyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét,
vagy
fc) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja;
g) szociális juttatásra jogosult hallgató: az a teljes idejű felsőfokú
szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan
képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki
ga) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy
gb) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és
az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult
lenne államilag támogatott képzésben való részvételre;
(2) E rendelet alkalmazásában - az érintett támogatási forma megszűnése
miatt - a felsőoktatási törvény 147. §-ának 10. pontja szerinti rendszeres
gyermekvédelmi támogatásban részesülőnek kell tekinteni azt a személyt
is, aki
a) árva, vagy
b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy
c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy
d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.
3. §
(1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az
államilag finanszírozott képzésre felvett, és
a) 1997. január 1. előtt hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen
jogviszonyának keretében tanulmányainak befejezéséig;
b) az 1997/1998-as tanévben 1997. január 1. után, az 1998/1999-es, 1999/2000-es
tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében
tanulmányai befejezéséig, amennyiben
ba) első oklevele megszerzése érdekében folytatja tanulmányait (e paragrafus
alkalmazásában a továbbiakban: első alapképzés), vagy
bb) a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után
ugyanazon a szakon első egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá
főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő első tanári képesítés megszerzésére
irányuló képzés keretében folytatja tanulmányait (e paragrafus alkalmazásában
a továbbiakban: első kiegészítő alapképzés);
c) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített
személy ezen jogviszonya keretében
ca) amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói
jogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek
száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát
nem haladja meg, vagy
cb) amennyiben tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári oklevéllel
már rendelkezett, és a második egyszakos tanári végzettség megszerzését
eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma
nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek
számát, vagy
cc) amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési
követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak
felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek
száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő
féléveinek számát, vagy
cd) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül;
d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben
hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben
da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt,
és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem
haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek
számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel
megnövelt értéket, vagy
db) e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített,
de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt
új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá
összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben
előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén
hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
dc) tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos közismereti
tanári vagy hittanár-nevelő képzésben vett részt, és a második egyszakos
közismereti tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz
részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési
követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves
képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
dd) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei
bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási
oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem
haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek
számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel
megnövelt értéket, vagy
de) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül;
e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján,
az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató
a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban.
(2) A felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint
minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek a 2006/2007-es
tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy.
A HALLGATÓ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉHEZ MENTESSÉG, KEDVEZMÉNY,
RÉSZLETFIZETÉSI LEHETŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI
4. §
(1) A hallgató fizetési kötelezettségének teljesítéséhez mentességet,
részletfizetési kedvezményt, halasztást kérelme alapján kaphat.
(2) A hallgató szociális alapon az alábbi fizetési kötelezettségek esetén
részesülhet részletfizetési kedvezményben vagy engedélyezhető részére
a fizetési kötelezettség halasztása:
a) a képzési hozzájárulás,
b) a térítési díj.
(3) A hallgató tanulmányi teljesítménye alapján mentesíthető a fizetési
kötelezettség alól
a) a képzési hozzájárulás,
b) a felsőoktatási törvény 125. §-a (3) bekezdése alapján igénybe vett
szolgáltatások térítési díja
esetében.
(4) A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete
miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos helyzetű, aki árva, aki
családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.
(5) Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott
fizetési lehetőség a felsőoktatási törvény 125. §-ának (4) bekezdése
alapján a Szabályzatban meghatározott mulasztási és késedelmes teljesítési
díj megfizetése alól, továbbá a közösségi célú tevékenységben való részvétel
alapján.
(6) A fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó kérelem tárgyában
a Szociális és Ösztöndíj Bizottság jár el. A kérelmeket a regisztrációs
időszakban a TIK-ben kell leadni.
(7) A fizetési kötelezettség teljesítése tárgyában hozott döntésről
határozatot kell hozni. A részletfizetési lehetőséget biztosító határozatban
rögzíteni kell a teljesítés határidejét és ütemezését, valamint az elmaradás
következményeit. Elutasítás esetén a határozatban indokolni kell a döntést
és tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségről.
5. §
(1) A képzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól mentesül -
a bejelentkezett hallgatókról tagozatonként, szakonként az összesített
kreditindex alapján képzett rangsor szerinti hallgatók első 15%-a.
(2) A mentesség megállapítása során az adott tanévre költségtérítéses
képzési formáról államilag támogatott képzési formára átsorolt hallgatókat
is figyelembe kell venni, míg az államilag támogatott képzési formáról
költségtérítéses képzési formára átsorolt hallgatókat figyelmen kívül
kell hagyni.
(3) A Főiskola a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatók költségtérítés-fizetési
kötelezettségét csökkentheti. Erre vonatkozóan a TIK igazgatója minden
év január 15-ig pályázatot ír ki.
A HALLGATÓI JUTTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS FELTÉTELEI
6. §
(1) A hallgató részére
a) szociális alapú támogatás a hallgatói normatíva,
b) teljesítmény alapú támogatás,
ba) hallgatói normatíva,
bb) az államilag támogatott képzésben részt vevők által fizetett, a
felsőoktatási törvény 125/A. §-a (2)-(3) bekezdése szerinti képzési
hozzájárulásból származó bevétele terhére nyújtható.
7. §
A Főiskola a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat
az alábbi jogcímeken használhatja fel:
a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére
aa) tanulmányi ösztöndíj,
ab) köztársasági ösztöndíj,
ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj,
b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére
ba) rendszeres szociális ösztöndíj,
bb) rendkívüli szociális ösztöndíj,
bc) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi
része,
bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja,
be) alaptámogatás,
c) egyéb, a Szabályzatban meghatározott ösztöndíj kifizetésére,
d) az intézményi működési költségek finanszírozására
da) a jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok
és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint
a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére,
db) a kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatása,
dc) kollégium fenntartása, működtetése,
dd) kollégiumi férőhely bérlése, kollégiumi felújítás,
de) a hallgatói önkormányzat működésének támogatása.
8. §
(1) A 7. § aa) pontja szerinti juttatás (tanulmányi
ösztöndíj) kifizetésére kell felhasználni a Rendelet hatálya alá tartozó
felsőfokú szakképzésben és alapképzésben részt vevő hallgatók után biztosított,
a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti
támogatás [hallgatói normatíva] 54 százalékát.
(2) A 7.§ ac) pontja szerinti intézményi szakmai, tudományos és közéleti
ösztöndíj felhasználásáról az erre a célra létrehozott bizottságok,
szervezetek döntenek a hallgatók és hallgatói csoportok pályáztatása
alapján. Ezek a bizottságok:
– Sport, Kulturális és Művészeti Bizottság,
– Tudományos Diákköri Bizottság.
(3) A pályázatokat a bizottságok elnöke írja ki. A pályázatok díjazására
rendelkezésre álló pénz mennyiségéről a TIK tájékoztatja a bizottságokat.
(4) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjra a hallgatói
normatíva 10%-át az alábbi arányok alapján a TIK a félév megkezdését
követő 30. napig osztja fel:
– sport és művészeti alap a hallgatói normatíva 1%-a,
– Tudományos Diákköri tevékenység a hallgatói normatíva 3 %-a,
jutalmazása és Kepes György Szakkollégium működése
– közművelődési tevékenység jutalmazása a hallgatói normatíva 1,5 %-a,
(a kulturális programigazgató kezelésében)
– az FHÖK által kiírt pályázatok jutalmazása a hallgatói normatíva 1,5%-a
- külföldi szakmai utak támogatása a hallgatói normatíva 3%-a.
(5) Az FHÖK Küldöttgyűlése hozzájárul, hogy a (4) bekezdésben meghatározott
pénzösszeget az azokat kezelő bizottságok, szervezetek saját működésük
biztosítására is felhasználhassák.
(6) A 7. § ba)-bb) és be) pontja szerinti juttatás (rendszeres és rendkívüli
szociális támogatás és alaptámogatás) kifizetésére kell felhasználni
a Rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben és alapképzésben
részt vevő hallgatók után biztosított:
a) a hallgatói normatíva 27 százalékát, továbbá
b) a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti
támogatás [lakhatási támogatás normatívája] 35 százalékát, és
c) a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti
támogatás [tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva]
56 százalékát.
9. §
(1) A 7. § da) pontja szerint kell felhasználni a tankönyv-, jegyzettámogatási,
sport- és kulturális normatíva a Rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú
szakképzésben és alapképzésben részt vevő hallgatók után biztosított
intézményi összeg 24%-át.
(2) A 7. § db) pontja (sport- és kulturális támogatás) szerint kell
felhasználni a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva
a Rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben és alapképzésben
részt vevő hallgatói után biztosított intézményi összeg 20%-át.
(3) A 7. § ab) pontja szerint kell felhasználni a felsőoktatási törvény
129. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerinti támogatás [köztársasági
ösztöndíj] e rendelet hatálya alá tartozó hallgatók után biztosított
intézményi összegét.
(4) A 7. § dc) pontja szerint kell felhasználni a felsőoktatási törvény
129. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás [kollégiumi támogatás]
intézményi összegét.
(5) A 7. § dd) pontja szerint kell felhasználni a lakhatási támogatás
a Rendelet hatálya alá tartózó hallgatók után biztosított intézményi
összegének 65%-át, melyből 20% kollégiumi férőhely bérlésre, 45%-ot
kollégiumi felújításra kell fordítani.
(6) A 7. § de) pontja szerint (a hallgatói önkormányzatok működésére)
kell felhasználni hallgatói normatíva a Rendelet hatálya alá tartozó
hallgatók után biztosított intézményi összegének 9%-át, melyből 3% a
Hallgatói Centrum működésére fordítható.
10. §
(1) A 7. § a)-d) pontjai szerinti jogcímeken a támogatás kizárólag
pénzbeli támogatásként bocsátható a jogosult hallgató rendelkezésére.
(2) A 7. § a), ba), bc)-be), d) pontjaiban meghatározott havi rendszerességgel
kell a hallgató részére kifizetni. A Főiskola - a tanulmányi félév első
hónapjának kivételével - legkésőbb a tárgyhó 10. napjáig köteles a számlavezető
hitelintézet felé intézkedni e juttatások átutalásáról.
(3) A 7. § aa) és be) pontjában meghatározott jogcímeken az államilag
támogatott teljes idejű alapképzésben és felsőfokú szakképzésben részt
vevő hallgató részesülhet támogatásban. A 7. § ab) pontjában meghatározott
jogcímen a teljes idejű alapképzésben részt vevő hallgató részesülhet
támogatásban. A 7. § ac) pontjában meghatározott jogcímen a teljes idejű
alapképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet
támogatásban. A 7. § bd) pontjában meghatározott jogcímen az államilag
támogatott teljes idejű alapképzésben résztvevő, illetve a résztanulmányokat
folytató hallgató részesülhet. A 7. § ba)-bc) pontjaiban meghatározott
jogcímeken a szociális juttatásra jogosult hallgató részesülhet támogatásban.
(4) Az intézményi szakmai és tudományos ösztöndíj a tantervi követelményeken
túlmutató tevékenységet végző hallgató részére pályázat útján, meghatározott
időre, havonta folyósított, a felsőoktatási törvény 46. §-ának (9) bekezdése
szerinti nem kötelező juttatás.
(5) A jegyzet-előállítás támogatására rendelkezésre álló összeget a
Főiskola jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljuttatásának
segítésére, továbbá fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő
eszközök beszerzésére használhatja fel. A támogatás felhasználását a
hallgatói önkormányzat előzetesen véleményezi, a felhasználásról a rektor
évente tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot.
(6) A kulturális, valamint a sporttevékenységek támogatásáról – a Kulturális
és Sportbizottság döntése alapján - a felsőoktatási törvény 78. §-a
(2) bekezdése alapján - a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt
azzal, hogy
a) a kulturális tevékenységek körébe tartozik különösen a Főiskola keretei
között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység,
rendezvényszervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás;
b) a sporttevékenységek körébe tartozik különösen a felsőoktatás keretei
között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott, testmozgást,
sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító
tevékenység, az életmód-tanácsadás.
(7) A hallgató a 7. § b) pontjaiban meghatározott támogatási jogcímeken
egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézménytől kaphat támogatást. Amennyiben
a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban
áll, abban a felsőoktatási intézményben részesülhet ezekben a támogatásokban,
amellyel előbb létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt.
A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett
- egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató (katekéta), illetve
hittanár (hittanár-nevelő) - kétszakos képzés esetében a hallgató a
Főiskola részéről kaphat juttatást. A hallgató köztársasági ösztöndíjban
egy intézményben részesülhet. Amennyiben több intézmény tesz javaslatot
ugyanazon személy elismerésére, a hallgató abban az intézményben részesül
köztársasági ösztöndíjban, amellyel elsőként létesített hallgatói jogviszonyt.
(8) A 7. § aa) pontjában meghatározott tanulmányi ösztöndíj további
(párhuzamos) hallgatói jogviszony esetén az első és a további alapképzési,
mesterképzési szakon elért tanulmányi eredmény alapján is megpályázható.
A KOLLÉGIUMI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉVEL ÉS A LAKHATÁSI
TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELTÉTELEK
11. §
(1) A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A pályázati
kérelmekről a Szabályzat 5. sz. mellékletében meghatározott pontozásos
rendszer alapján kell dönteni.
(2) A lakhatási feltételek támogatására a szociális támogatás keretében
kerül sor.
AZ EGYES TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJAK IGÉNYBEVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS FELTÉTELEK
Tanulmányi ösztöndíj
12. §
(1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható.
Tanulmányi ösztöndíjban a Főiskola államilag támogatott teljes idejű
képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon,
hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének
el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget.
(2) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor - az abban részesülők körének
és számának meghatározásakor - biztosítani kell, hogy az azonos vagy
hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetőek
és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek.
(3) A Főiskolára első alkalommal beiratkozó hallgató a beiratkozását
követő első képzési időszakban tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet.
(4) Az államilag támogatott, teljes idejű képzésben résztvevő hallgató
az adott szak képesítési követelményében meghatározott képzési ideig
jogosult a tanulmányi ösztöndíjra.
(5) Korábban felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató és a
Főiskolára átvett vagy munkarend megváltozással államilag támogatott
teljes idejű képzésre átvételt nyert hallgató csak a teljes idejű képzésben
teljesített, a Főiskolán elért tanulmányi eredménye alapján részesülhet
tanulmányi ösztöndíjban.
(6) A 2006. szeptemberében tanulmányaikat államilag támogatott képzésben
megkezdő hallgatók a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 3.§ (10) bekezdése
alapján folytathatják tanulmányaikat államilag támogatott formában és
lehetnek jogosultak tanulmányi ösztöndíjra.
A RÁSZORULTSÁGI ALAPON ADHATÓ JUTTATÁSOK
Alaptámogatás
13. §
(1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú
szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben hallgatói
jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával - kérelemre
- a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult,
amennyiben a hallgató a 14. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek
megfelel.
(2) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben
hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával
- kérelemre - a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra
jogosult, amennyiben a hallgató a 16. § (2)-(3) bekezdésében foglalt
feltételeknek megfelel.
Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj
14. §
(1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete
alapján – a Szociális és Ösztöndíj Bizottság döntése alapján - egy képzési
időszakra biztosított, havonta folyósított juttatás.
(2) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet
alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató
a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy
b) hátrányos helyzetű és kiskorúsága alatt felügyeletét ellátó szülője,
illetve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint
vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás,
a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő
nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott
tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe
vettek,
c) családfenntartó, vagy
d) nagycsaládos, vagy
e) árva, illetve mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt
hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt.
(3) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet
alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató
a) hátrányos helyzetű, vagy
b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy
c) félárva.
(4) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet
alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató
a 24. § szerinti ösztöndíjban részesül.
(5) Az államilag támogatott, teljes idejű képzésben résztvevő hallgató
az adott szak képesítési követelményében meghatározott képzési ideig
jogosult rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíjra.
15. §
(1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete
váratlan romlásának enyhítésére – a Szociális és Ösztöndíj Bizottság
döntése alapján - folyósított egyszeri juttatás.
(2) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet.
A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer döntést
kell hozni. A kifizetésről a döntést követő nyolc munkanapon belül intézkedni
kell.
Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj
16. §
(1) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli
szociális juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati
Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) adott évi fordulójához
csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak
adományozott szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: Önkormányzati ösztöndíjrész)
és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsőoktatási intézményében
e rendelet alapján megállapított szociális ösztöndíjból (a továbbiakban:
intézményi ösztöndíjrész) áll.
(2) Intézményi ösztöndíjrészben részesülhetnek azok a hallgatók, akiket
az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer
keretében támogatásban részesített és szociális juttatásra jogosultak,
továbbá teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, egységes, osztatlan
képzésben vagy felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat.
(3) Az intézményi ösztöndíjrész forrása a Főiskola költségvetésében
megjelölt elkülönített forrás.
(4) A települési, illetve a megyei önkormányzat évente csatlakozhat
az Ösztöndíjrendszerhez. A csatlakozás eljárási rendjét az oktatási
és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé.
(5) Az intézményi ösztöndíjrész havi egy főre jutó legnagyobb összegét
(a továbbiakban: összeghatár) az oktatási és kulturális miniszter évente
a tárca hivatalos lapjában teszi közzé.
(6) Az intézményi ösztöndíjrész havi összege az önkormányzati ösztöndíjrész
összegével megegyező összeg, azonban nem haladhatja meg az (5) bekezdés
alapján meghatározott összeghatárt.
(7) Az Ösztöndíjrendszer keretében megállapított ösztöndíj kizárólag
a pályázó szociális helyzete alapján ítélhető meg, az ösztöndíj megítélésekor
a pályázó tanulmányi eredménye nem vehető figyelembe.
(8) Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a Főiskolán folyósított
támogatástól.
17. §
(1) Az Ösztöndíjrendszerrel kapcsolatos központi adatbázis-kezelői,
koordinációs, a települési és megyei ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési
feladatokat az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet
(a továbbiakban: pályázatkezelő szervezet) látja el.
(2) Az intézményi ösztöndíjrészt az oktatási és kulturális miniszter
adományozza.
(3) A települési, illetve a megyei önkormányzatok által az Ösztöndíjrendszer
keretében pénzeszközátadásként a pályázatkezelő szervezet kezelésében
levő számlára félévente egy összegben eljuttatott támogatást a pályázatkezelő
szervezet félévente egy összegben, a kifizetés helyéül szolgáló felsőoktatási
intézmény számára pénzeszközátadásként köteles átadni, és az átutalásról
félévente köteles elszámolni a települési, illetve a megyei önkormányzatnak.
(4) Az ösztöndíjat a Főiskola folyósítja a hallgatónak. A Főiskola kötelessége
a kifizetés megkezdése előtt megvizsgálni a jogosultságot.
(5) Az ösztöndíj folyósítása előtt felsőfokú tanulmányait megkezdett
hallgató számára az intézményi ösztöndíjrész folyósítása március hónapban
kezdődik, azt a hallgatói juttatásokkal azonos rendben kell kifizetni.
Az önkormányzati ösztöndíjrész kifizetése március hónapban, de legkésőbb
a Főiskolára történő átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor indul,
amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a
továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi
ösztöndíjrész kifizetésével együtt.
(6) Amennyiben a hallgató felsőfokú tanulmányait először az ösztöndíj
folyósításának félévében kezdte meg, akkor az intézményi ösztöndíjrész
folyósítása az intézményi hallgatói juttatások kifizetésével azonos
rendben történik október (keresztféléves képzések esetében március)
hónaptól. Az önkormányzati ösztöndíjrész folyósítása október (keresztféléves
képzések esetében március) hónapban, de legkésőbb a Főiskolára történő
átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor kezdődik, amikor az addig
esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az
ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész
fizetésével együtt.
(7) Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya
szünetel, az ösztöndíj folyósítása - a folyósítás véghatáridejének módosítása
nélkül - teljes egészében szünetel.
(8) Amennyiben az ösztöndíjas az ösztöndíj folyósítása feltételeinek
nem felel meg, a Főiskola köteles az ösztöndíj folyósítását megszüntetni.
A Főiskola a tanulmányi félév lezárását követően, legkésőbb június 30-ig,
illetve január 31-ig számol el a ki nem fizetett ösztöndíjakról a pályázatkezelő
szervezettel. Az ösztöndíj folyósításának megszüntetését az elszámolást
követően a pályázatkezelő szervezet közli a települési, illetve a megyei
önkormányzatokkal.
(9) Amennyiben a hallgató nem jogosult az ösztöndíjra, a rá eső, már
átutalt, de ki nem fizetett önkormányzati ösztöndíjrészt a Főiskola
a pályázatkezelő szervezet számára 30 napon belül köteles visszautalni.
A pályázatkezelő szervezet az intézményektől visszaérkezett összegeket
az ösztöndíjat adó települési, illetve megyei önkormányzat részére a
tanulmányi félév lezárását követően visszautalja.
(10) Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának
időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról
a legrövidebb időn - de legfeljebb 15 napon - belül írásban értesíteni
a Főiskolát és a pályázatkezelő szervezetet. Az értesítési kötelezettséget
a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor:
a) hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje,
állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe,
b) a hallgató képzésének megnevezése, munkarendje,
c) a tanulmányok halasztása.
(11) Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget,
az ösztöndíj folyósításából és az Ösztöndíjrendszer következő évi fordulójából
kizárható. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett
ösztöndíjat a Főiskola részére visszafizetni. Az az ösztöndíjas, aki
értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj
folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően (június 30-ig,
illetve január 31-ig) ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt.
18. §
(1) A Főiskola térítésmentesen köteles havonta, az egyéb általa nyújtott
juttatásokkal együtt és azokkal azonos módon folyósítani az ösztöndíjat.
Az önkormányzati ösztöndíjat a Főiskola csak abban az esetben köteles
kifizetni, ha annak fedezetét a pályázatkezelő szervezettől a számlájára
átutalta.
(2) Az intézményi ösztöndíjat abban az esetben is ki kell fizetni, ha
az önkormányzati ösztöndíj fedezete nem áll rendelkezésre az intézmény
számláján.
(3) Az intézményi ösztöndíjrészként megjelenő költségvetési támogatások
elszámolására - a jogosultság figyelembevételével - az éves beszámoló
keretében kerül sor.
A HALLGATÓ SZOCIÁLIS HELYZETE
19. §
(1) A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell
venni
a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
(a továbbiakban: Tbj.) szerinti, a hallgató által is lakott közös háztartásban
élők számát és jövedelmi helyzetét,
b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát
és költségét,
c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös
háztartásban él, ennek költségeit,
d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges
eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire,
valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére,
e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója
egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait,
f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös
tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára,
g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket.
(2) A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél
az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy
év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított
jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni.
(3) A hallgató szociális helyzetének megállapításának részletes szabályait
a Szabályzat 5. sz. melléklete határozza meg.
AZ ÁLLAMI FENNTARTÁSBAN MŰKÖDŐ KOLLÉGIUMOK ALAPSZOLGÁLTATÁSAI,
A KÉRHETŐ TÉRÍTÉSI DÍJ LEGMAGASABB ÖSSZEGE, A KOLLÉGIUM KOMFORTFOKOZAT
SZERINTI OSZTÁLYBA SOROLÁSÁNAK FELTÉTELEI
A kollégiumi elhelyezés
20. §
(1) A kollégiumi férőhelyeket komfortfokozat szerint négyfokozatú skálán
kell besorolni.
(2) A komfortfokozat szerinti besorolás során elsődlegesen az épület
állapotát, a vizesblokkokkal való ellátottságát és az egy helyiségben
elhelyezett hallgatók számát kell figyelembe venni. Az intézményben
alkalmazott további feltételekről az intézményi térítési és juttatási
szabályzat rendelkezik.
(3) Az egyes férőhelyek besorolásáról a Főiskola rektora és a hallgatói
önkormányzat közötti, a tanév kezdetét megelőző május 30-ig megkötendő
megállapodás rendelkezik azzal, hogy
a) csak az I. kategóriába sorolható az a kollégiumi férőhely, melynél
a vizesblokk közös használatú, egy helyiségben 3 vagy annál több fő
kap elhelyezést és az épület 10 éven belül nem volt felújítva;
b) a II. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely, ha egy helyiségben
3 főnél kevesebb kap elhelyezést;
c) a III. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely, amennyiben
szobánként vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy
helyiségben 3 főnél kevesebb kap elhelyezést;
d) a IV. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely, amennyiben
szobánként vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy
helyiségben 3 főnél kevesebb kap elhelyezést és az épület 10 éven belül
volt felújítva.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során felújítás minden olyan beruházás,
amely a kollégium összértékéhez képest meghatározó költségráfordítás
során a kollégiumi lakhatási körülményeket javítja, kivéve a kollégium
állagmegőrzését célzó ráfordítást.
21. §
(1) A Szabályzat 2. sz. mellékletében meghatározott kollégiumi díj
havi összege az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók
esetében hallgatónként nem lehet magasabb, mint a kollégiumi normatíva
éves összegének
a) az I. kategóriába sorolt férőhely esetén 8%-a;
b) a II. kategóriába sorolt férőhely esetén 10%-a;
c) a III. kategóriába sorolt férőhely esetén 12%-a;
d) a IV. kategóriába sorolt férőhely esetén 15%-a.
(2) A kollégiumi alapszolgáltatásként legalább a jogszabályban a kollégium,
illetve diákotthon működésének engedélyezéséhez előírt feltételek folyamatos
biztosítását és működtetését, továbbá a személyi számítógépek, szórakoztató
elektronikai eszközök, valamint a kisfogyasztású háztartási eszközök
üzemeltetési lehetőségét kell érteni.
A KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ ADOMÁNYOZÁSÁNAK RENDJE ÉS FELTÉTELEI
22. §
(1) A köztársasági ösztöndíjat egy teljes tanév (10
hónap) időtartamára lehet elnyerni. A köztársasági ösztöndíj havi összege
megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg
egy tizedével.
(2) A köztársasági ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma az előző
év október 15-i állapotát rögzítő statisztikai adatközlés szerinti államilag
támogatott teljes idejű alapképzésben, illetve mesterképzésben részt
vevő hallgatók számának 0,8%-a, de intézményenként legalább egy fő.
A Főiskola Szenátusa a (4) bekezdés szerinti javaslatát a köztársasági
ösztöndíj folyósításának idején várhatóan alapképzésben, illetve mesterképzésben
részt vevő hallgatókra elkülönítetten teszi meg.
(3) Köztársasági ösztöndíjban az az alap- vagy mesterképzésben részt
vevő hallgató részesülhet, aki adott vagy korábbi tanulmányai során
legalább két félévre bejelentkezett, az utolsó két aktív félévben legalább
55 kreditet megszerzett, az utolsó két félévi súlyozott tanulmányi átlaga
legalább 4,50.
(4) A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázati
felhívást, a pályázati határidőt 30 nappal megelőzően - a pályázatok
elbírálásának szempontjaival együtt - a Főiskolán a szokásos módon közzé
kell tenni. A pályázatokat a hallgató a Főiskolán a TIK-ben nyújtja
be. A pályázatok alapján a Szenátus minden év augusztus 1-jéig az FHÖK
véleményének figyelembe vételével tesz javaslatot az oktatási és kulturális
miniszternek a köztársasági ösztöndíj adományozására.
(5) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben
folyósítható.
(6) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik
vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható.
A képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanulmányok
esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha
a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja.
(7) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított
hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer,
hogy a hallgató érdemes a köztársasági ösztöndíjra, és az intézményi
felterjesztésben az (1)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek és
az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi
eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási és kulturális miniszter
jogosult a hallgató részére köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen
esetben azonban a hallgató nem vehető figyelembe a köztársasági ösztöndíj
keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat a Főiskola a hallgatói
előirányzat vagy a saját bevétele terhére köteles kifizetni.
(8) A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi
ösztöndíj támogatásból.
MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR ÁLTAL, ÁLLAMILAG ELISMERT KÜLFÖLDI
FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN FOLYTATOTT KÉPZÉSHEZ SEGÍTSÉGET NYÚJTÓ ÖSZTÖNDÍJ
PÁLYÁZATÁNAK KIÍRÁSA ÉS ELBÍRÁLÁSI RENDJE
23. §
(1) A magyar állampolgárok számára, államilag elismert külföldi felsőoktatási
intézményben folytatott tanulmányokhoz segítséget nyújtó ösztöndíj nyilvános
pályázati úton nyerhető el.
(2) A pályázat kizárólag a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó
magyar állampolgárok számára az anyanyelven - az adott országgal kötött
kétoldalú nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint - államilag
elismert felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok segítését
szolgálja.
(3) A pályázatot - a költségvetési törvényben meghatározott keretek
között - az oktatási és kulturális miniszter írja ki és az oktatási
és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le.
(4) A pályázat elbírálására a vonatkozó két- vagy többoldalú nemzetközi
szerződések és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor.
(5) A pályázatokat a Főiskolán a TIK-ben kell benyújtani. A pályázatokat
a felsőoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat
továbbítják a (3) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális
miniszter a rangsorolás és a (4) bekezdésben megállapított elvek alapján
- szükség szerint szakértők bevonásával - dönt a pályázatokról.
(6) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján
közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe
és az érintett nemzeti és etnikai kisebbség országos kisebbségi önkormányzatához
is.
(7) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől
számított 30. nap.
KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORZSÁGI TANULMÁNYAINAK
TÁMOGATÁSI RENDJE
24.§
(1) A kétoldalú nemzetközi szerződés, illetve törvény
alapján a Főiskolán tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú
hallgató részére az oktatási és kulturális miniszter miniszteri ösztöndíjat
adományoz. Az adományozott ösztöndíj évente tíz vagy tizenkét hónapra
szól.
(2) A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel
a) a kedvezménytörvény hatálya alá tartozó alap- és mesterképzésben
részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott
hallgatói normatíva éves összege 15%-ának,
b) más alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési
törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 34%-ának.
(3) A miniszteri ösztöndíjat a Főiskola fizeti ki.
(4) Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben Magyarországon
tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató, akinek esetében
ezt két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés előírja, évi 12 hónapra
jogosult kollégiumi elhelyezésre.
(5) A nemzetközi szerződés alapján Magyarországon tanulmányokat folytató
személyekről az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet
tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket.
(6) A 2007. január 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő és magyar
állami ösztöndíjjal tanulmányokat folytató külföldi hallgatók részére
a támogatásokat a velük kötött megállapodás előírásai szerint kifizetni,
azzal az eltéréssel, hogy a Magyar Ösztöndíj Bizottság által adományozott
ösztöndíjat a Főiskola folyósítja.
(7) A Magyarországon költségtérítéses képzésben részt vevő nem magyar
állampolgárságú hallgató részére tanévenként az oktatási és kulturális
miniszter ösztöndíjat adományozhat.
(8) A pályázatot - a költségvetési törvényben meghatározott keretek
között - az oktatási és kulturális miniszter írja ki, és az oktatási
és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le.
(9) A pályázat elbírálására a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat
és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor.
(10) A pályázatokat a Főiskolán a TIK-ben kell benyújtani. A pályázatokat
a Főiskola rangsorolja, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (8)
bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter
a rangsorolás és a (9) bekezdésben megállapított elvek alapján - szükség
szerint szakértők bevonásával - dönt a pályázatokról.
(11) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján
közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe.
(12) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől
számított 30. nap.
(13) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó azon hallgató támogatási
ideje, aki korábban államilag támogatott alapképzésben vett részt és
államilag támogatott mesterképzésre vették fel, két félévvel megnövekedik.
(14) Azt a hallgatót, aki külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkezik, a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében
azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint
a felsőoktatásban részt vevő magyar állampolgárságú hallgatót.
AZ ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES KÉPZÉSI
FORMA KÖZÖTTI ÁTSOROLÁS RENDJE
25. §
(1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre
felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói
jogviszonya, vagy az 59. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel
nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses
képzésben folytatja tovább, helyére - ilyen irányú kérelem esetén -
a Főiskolán költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedő
tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. Ha a Főiskolán államilag támogatott
képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a Főiskola
megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói
jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben
előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben
csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt
feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben
részt vevő hallgatók száma a tanévben a Főiskola államilag támogatott
képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntést az államilag támogatott, illetve
költségtérítéses képzési forma közötti átsorolásról a tanév végén a
képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb a következő képzési
időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell meghozni.
(2) Az átsorolási döntés során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe
venni, akik a Főiskolán legfeljebb egy képzési időszakban folytattak
tanulmányokat, továbbá akik a felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) bekezdésében
meghatározottak szerint betegség, szülés vagy más a hallgatónak fel
nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni.
(3) Amennyiben a Főiskola megállapítja, hogy az (1) bekezdésében foglalt
szabály alapján, az ugyanitt megfogalmazott mértéket meghaladó hallgatót
kellene átsorolni költségtérítéses képzési formára, a hallgatók összesített
korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesített hallgatókat kell
az átsorolás alól mentesítenie.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést felsőfokú szakképzésben
szakképzésenként, alapképzésben, szakonként kell meghozni. Azonos kreditindexű
hallgatók esetében a döntésnek azonosnak kell lennie.
(5) Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az vehető
át, aki
a) az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben
előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált
kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató,
továbbá akinek
b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag
támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor
alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató éves kreditindexe.
(6) A Főiskolának a következő képzési időszakra államilag támogatott
formára átsorolható hallgatói létszáma meghatározásához a hallgatók
tanulmányi teljesítménye alapján meg kell állapítania, hogy
a) az adott félévben hány államilag támogatott hallgatónak szűnt meg
a hallgatói jogviszonya,
b) hány olyan államilag támogatott hallgató van a jegyzéken, aki költségtérítéses
képzésre került átsorolásra,
c) hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette
az adott szakon a felsőoktatási törvény 55. §-ának (4) bekezdése szerint
rendelkezésre álló államilag támogatott féléveket.
(7) Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses
hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek
száma kettővel - fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel - meghaladja
az adott szak képzési idejét.
(8) Az át nem sorolt hallgatók ugyanabban a képzési (finanszírozási)
formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt
megelőzőben.
A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSBÓL A KIEMELKEDŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYŰ HALLGATÓK
TÁMOGATÁSÁRA FORDÍTANDÓ ÖSSZEG
26. §
A Főiskolának a képzési hozzájárulásból befolyó bevétele 50%-át köteles
a 7. § aa) pontja szerinti támogatására fordítani.
A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI
27. §
(1) A Főiskola a képzési hozzájárulás mértékét a felsőoktatási törvény
125/A. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott keretek között - figyelembe
véve a képzési hozzájárulás irányadó éves összegét - az irányadó összeg
100 százalékában szakonként egységesen határozza meg.
(2) Alapképzésben a tanulmányok második évére, mesterképzésben az első
évére megállapított képzési hozzájárulás mértéke - az adott szakon adott
évben tanulmányokat kezdő hallgatók vonatkozásában - nem emelhető. A
képzési hozzájárulás mértékét a felvételi tájékoztatóban és a tanév
megkezdését megelőzően a Főiskolán szokásos módon nyilvánosságra kell
hozni.
(3) Az alapképzésben tanulmányaikat 2007. szeptemberében megkezdő hallgatók
által fizetendő képzési hozzájárulás összegét a Szabályzat 2. sz. melléklete
tartalmazza.
(4) A hátrányos helyzetű hallgató képzési hozzájárulás fizetésére nem
köteles.
(5) A képzési hozzájárulás megállapítása során a költségtérítéses képzési
formáról államilag támogatott képzési formára átsorolt hallgatókat figyelembe
kell venni, míg az államilag támogatott képzési formáról költségtérítéses
képzési formára átsorolt hallgatókat figyelmen kívül kell hagyni.
(6) A hallgató a felsőoktatási törvény 56. §-ának (3) bekezdése alapján
létrejött további (párhuzamos) jogviszony esetén minden intézményben
köteles a képzési hozzájárulás megfizetésére.
(7) A félévre megállapított képzési hozzájárulást - a hallgató választása
alapján - havonta egyenlő részletben vagy képzési időszakonként egy
összegben kell teljesíteni. A befizetésről a a Főiskola igazolást köteles
kiadni. A képzési hozzájárulás befizetése banki átutalással, a számítógépes
nyilvántartó programon keresztül történik.
A HALLGATÓI JUTTATÁSOKHOZ NYÚJTOTT NORMATÍV HOZZÁJÁRULÁSNÁL
FIGYELEMBE VEHETŐ HALLGATÓI KÖR ÉS A FIGYELEMBE VEHETŐ HALLGATÓI LÉTSZÁM
MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK RENDJE
28. §
(1) Az intézményi támogatás megállapításakor
a) a márciusi és októberi statisztikai adatközlések szerinti jogosult
létszámok számtani közepét kell figyelembe venni
aa) a hallgatói ösztöndíj-támogatásra,
ab) a kollégiumi támogatásra,
ac) a lakhatási támogatásra,
ad) a tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre
fordítható összeg esetében;
b) a tényleges jogosultsági hónapszám egytizedét kell figyelembe venni
a köztársasági ösztöndíj esetében;
c) a ténylegesen kifizetendő összeget kell figyelembe venni a külföldi
hallgatók miniszteri ösztöndíja és a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati
Ösztöndíj intézményi ösztöndíjrésze esetében.
(2) Márciusi statisztikai adatközlésen a Főiskola március 15-i állapotát,
októberi statisztikai adatközlésen a Főiskola október 15-i állapotát
rögzítő, a Főiskola által teljesített statisztikai adatközlést kell
érteni.
(3) Az egyes normatívák év közbeni változása esetén a jogosulti létszámok
megállapítása a képzési időszakok (tanulmányi félévek) rendjét követik.
29. §
(1) A hallgatói ösztöndíj-támogatás esetében a jogosulti létszám az
államilag támogatott alapképzésben, mesterképzésben, egyetemi szintű
képzésben, főiskolai szintű képzésben vagy felsőfokú szakképzésben teljes
idejű képzésben részt vevő hallgatók száma.
(2) A kollégiumi támogatás esetében a jogosulti létszám azoknak a hallgatóknak
a száma, akik államilag támogatott teljes idejű képzésben vesznek részt,
és
a) a Főiskola kollégiumában,
b) a Public Private Partnership keretében felépített vagy felújított
diákotthonban,
c) e rendelet szerinti a kollégiumi, diákotthoni követelményeket teljesítő,
a Főiskola által bérelt férőhelyen
vannak elhelyezve.
(3) A lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló támogatás esetében a
jogosulti létszám a Főiskolán államilag támogatott teljes idejű képzésben
részt vevő hallgatók létszáma levonva a képzés helyén bejelentett lakcímmel
rendelkező államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevők létszámának
95%-át, továbbá levonva a (2) bekezdés szerinti létszámot.
(4) A tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre
fordítható összeg esetében a jogosulti létszám az (1) bekezdés szerinti
jogosulti létszám.
(6) A köztársasági ösztöndíj esetében a jogosulti létszám a ténylegesen
ösztöndíjban részesülő hallgatók száma.
(7) Az egyes normatívák év közbeni változása esetén a jogosult létszámok
megállapítása a képzési időszakok (tanulmányi félévek) rendjét követik.
ELEKTRONIKUS TANKÖNYVEK, TANANYAGOK ÉS A FELKÉSZÜLÉSHEZ
SZÜKSÉGES ELEKTRONIKUS ESZKÖZÖK BESZERZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ KERET
30. §
(1) A 7. § da) pontja szerinti rész felhasználható a felsőoktatási
törvény 129. §-ának (4) bekezdése szerinti elektronikus tankönyvek,
tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére,
amennyiben azt digitális tananyag előállítására, beszerzésére vagy a
fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszköz beszerzésére
a HÖK egyetértésével fordítja a Főiskola.
AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG ORSZÁGAIBAN RÉSZTANULMÁNYOKAT
FOLYTATÓ HALLGATÓK ÖSZTÖNDÍJA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FOLYÓSÍTÁSÁNAK RENDJE
31. §
(1) A felsőoktatási törvény 130. §-ának (6) bekezdésében meghatározott
ösztöndíjalap terhére adományozott ösztöndíj esetében
a) az ösztöndíj adományozásáról nyilvános pályázat útján kell dönteni;
b) az ösztöndíj adományozásának eljárási rendjéről és elveiről a hallgatói
önkormányzat egyetértésével születik döntés;
c) a pályázati felhívást a Főiskolán a szokásos módon, valamint a Főiskola
honlapján kell közzétenni;
d) a pályázat benyújtására a hallgatóknak a közzétételtől számítva legalább
30 napot kell biztosítani;
e) az ösztöndíj átutalásáról a Főiskola lehetőleg a hallgató kiutazása
előtt, de legkésőbb a kiutazását követő 15 napon belül gondoskodik;
f) sikertelen résztanulmányok esetében a Főiskola előírhatja a támogatás
legfeljebb felének visszafizetését.
(2) A pályázatokat a Nemzetközi Kapcsolatok Központjában kell benyújtani.
(3) Az ösztöndíj odaítéléséről a Főiskola Nemzetközi Kapcsolatok Központja
dönt az illetékes tanszékvezető, illetve az intézeti igazgató és az
FHÖK külügyi referensének véleménye alapján.
EGYÉB DÍJAK
32. §
(1) A Főiskola valamennyi költségtérítéses hallgatója
a) beiratkozási díjat fizet a tanév eleji beiratkozással, bejelentkezéssel
egy időben,
b) térítési díjat fizet az oklevél, OKJ bizonyítvány kiállításáért,
c) a Főiskola infrastruktúrájának tanórán kívüli használatáért térítést
fizet.
(2) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban rögzített kötelezettségek elmulasztása
vagy késedelmes teljesítése esetén a Főiskola valamennyi hallgatója
a 3. sz. mellékletben meghatározott igazgatási, szolgáltatási díjat
köteles fizetni.
(3) A felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók a tanulmányokat lezáró
szakmai vizsgáért vizsgadíjat kötelesek fizetni.
(4) Az (1) bekezdés b), c) pontjában és a (3) bekezdésben felsorolt
szolgáltatások díjtételeit a TIK a félév kezdetén honlapján és faliújságjain
közzéteszi.
(5) Az igazgatási, szolgáltatási díjból befolyt összeget az alábbiak
szerint kell felhasználni:
a) a költségtérítés csökkentésére a következő évben kiírt pályázat fedezetére
– amennyiben az összeg rendelkezésre áll – 3 millió Ft,
b) a maradvány összeg az elektronikus hallgatói nyilvántartás fejlesztésére
fordítandó a TIK és az FHÖK javaslata alapján.
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
33. §
(1) Az a hallgató, aki
a) 2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és
aa) költségtérítéses képzésben vett részt és az adott félév (oktatási
időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási
segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban
részesült, vagy
ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári
oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatóként második
közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon az adott
tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban folytat
tanulmányokat, és
b) e rendelet hatálybalépésének napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti
feltételeknek eleget tesz,
az adott szakon, szakképzésben a képesítési követelményben meghatározott
képzési ideig költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.
(2) A Főiskola az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének
költségvetési támogatását az adott tanév első félévére november 15-ig,
második félévére április 15-ig elkészített tételes jelentés alapján
az Oktatási és Kulturális Minisztérium - az intézmények részére e jogcímen
biztosított költségvetési támogatás figyelembevételével - a zárszámadás
keretében rendezi. Az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeiknek
a beiratkozáskor, illetve bejelentkezéskor kötelesek eleget tenni.
(3) Az (1) bekezdés szerint mentesülők esetében a képzés költségvetési
támogatása a felsőoktatási intézmény által lejelentett létszámból a
felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő
finanszírozásáról szóló 8/2005. (I. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
finanszírozási rendelet) 4. §-a és 6. §-ának c) pontja szerint számított
összeg. Szakirányú továbbképzés esetében az Oktatási és Kulturális Minisztérium
teszi közzé a szakok finanszírozási csoportokba történő besorolását.
Szakirányú továbbképzések esetén az intézmény jogosult a finanszírozási
rendelet 6. §-ának b) pontja szerinti támogatásra is. Az adott hallgató
után járó támogatás összege azonban nem haladhatja meg a hallgató által
felvett szak megállapított költségtérítését.
(4) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/200l-es és a 2001/2002-es tanévben
létesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag finanszírozott képzésben
kezdték tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak,
amennyiben a megkezdett képzés legfeljebb nyolc féléves volt, a megkezdett
képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három féléven
keresztül költségtérítési díj nem szedhető.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34. §
(1) Jelen Szabályzatot a Főiskola Szenátusa a 2007. április 25-i ülésén
elfogadta, ezzel egyidejűleg az Eszterházy Károly Főiskola hallgatóinak
adható támogatásokról és a fizetendő térítésekről szóló szabályzat hatályát
veszti.
(2) A Szabályzatban leírt rendelkezéseket először a 2007/08-as tanév
őszi félévében kell alkalmazni az Eszterházy Károly Főiskola hallgatóira.
E g e r, 2007. április 25.
Dr. Hauser Zoltán
rektor
Mellékletek felsorolása:
1. Ösztöndíj meghatározása
2. Az Eszterházy Károly Főiskolán fizetendő
térítési díjak
3. Az igazgatási, szolgáltatási díjak jegyzéke
4. A fogyatékos hallgatók normatív támogatása
felhasználásának elvei
5. Kollégiumi felvételi pályázati adatlap
6. Szociális támogatásra pályázati adatlap
|