TIK

Hallgatói térítési és juttatási szabályzat az Eszterházy Károly Főiskolán
Elfogadta a Szenátus a 2007. április 25-i ülésén

Az Eszterházy Károly Főiskola (továbbiakban Főiskola) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény és a felsőoktatási hallgatók juttatásairól szóló 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) alapján a Főiskola hallgatóinak adható támogatásokról és a hallgatók által fizetendő díjakról, térítésekről az alábbi szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat) alkotja.

A SZABÁLYZAT HATÁLYA

1.§

(1) A Szabályzat hatálya a Főiskolán teljes idejű támogatott alapképzésben, felsőfokú szakképzésben tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú és jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső hallgatókra terjed ki.
(2) A Szabályzat hatálya a Rendelet kifejezett rendelkezése esetén és az abban megfogalmazott eltérésekkel terjed ki:
a) az államilag támogatott részidős alapképzésben, illetve felsőfokú szakképzésben, valamint
b) a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatókra.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában
a) közismereti tanári szakok: magyar nyelv és irodalom szakos tanár; történelem szakos tanár; idegen nyelv szakos tanár; matematikatanár; informatikatanár; számítástechnika szakos tanár; természetismeret szakos tanár; fizikatanár; biológiatanár; kémiatanár; földrajztanár; ének-zene tanár; rajztanár; rajz- és vizuális nevelő tanár; technika és életvitel szakos tanár; technikatanár; testneveléstanár; gazdaságismeret tanár; háztartásökonómia-életvitel szakos tanár; etika, ember- és társadalomismeret szakos tanár; filozófia szakos tanár; filmelmélet és filmtörténet szakos tanár; művészettörténet szakos tanár; pszichológia szakos tanár; egészségtan tanár; ügyvitel szakos tanár, továbbá az a képzés, amelyen 2006. szeptember 1-je előtt a hallgató - második közismereti tanári képzés alapján - mentesült a költségtérítés megfizetése alól;
b) árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt és nem fogadták örökbe;
c) félárva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe;
d) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: az a hallgató, aki
da) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy
db) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll;
e) családfenntartó: az a hallgató,
ea) akinek legalább egy gyermeke van,
eb) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult;
f) nagycsaládos: az a hallgató, akinek
fa) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy
fb) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy
fc) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja;
g) szociális juttatásra jogosult hallgató: az a teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki
ga) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy
gb) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre;
(2) E rendelet alkalmazásában - az érintett támogatási forma megszűnése miatt - a felsőoktatási törvény 147. §-ának 10. pontja szerinti rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki
a) árva, vagy
b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy
c) kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy
d) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.

3. §

(1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és
a) 1997. január 1. előtt hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonyának keretében tanulmányainak befejezéséig;
b) az 1997/1998-as tanévben 1997. január 1. után, az 1998/1999-es, 1999/2000-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében tanulmányai befejezéséig, amennyiben
ba) első oklevele megszerzése érdekében folytatja tanulmányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első alapképzés), vagy
bb) a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon első egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő első tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés keretében folytatja tanulmányait (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: első kiegészítő alapképzés);
c) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében
ca) amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát nem haladja meg, vagy
cb) amennyiben tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezett, és a második egyszakos tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy
cc) amennyiben olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy
cd) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül;
d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben
da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
db) e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
dc) tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos közismereti tanári vagy hittanár-nevelő képzésben vett részt, és a második egyszakos közismereti tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
dd) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
de) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül;
e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban.
(2) A felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy.

A HALLGATÓ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉHEZ MENTESSÉG, KEDVEZMÉNY, RÉSZLETFIZETÉSI LEHETŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI

4. §

(1) A hallgató fizetési kötelezettségének teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kérelme alapján kaphat.
(2) A hallgató szociális alapon az alábbi fizetési kötelezettségek esetén részesülhet részletfizetési kedvezményben vagy engedélyezhető részére a fizetési kötelezettség halasztása:
a) a képzési hozzájárulás,
b) a térítési díj.
(3) A hallgató tanulmányi teljesítménye alapján mentesíthető a fizetési kötelezettség alól
a) a képzési hozzájárulás,
b) a felsőoktatási törvény 125. §-a (3) bekezdése alapján igénybe vett szolgáltatások térítési díja
esetében.
(4) A kollégiumi díj befizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete miatt mentesülhet az a hallgató, aki hátrányos helyzetű, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg.
(5) Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetőség a felsőoktatási törvény 125. §-ának (4) bekezdése alapján a Szabályzatban meghatározott mulasztási és késedelmes teljesítési díj megfizetése alól, továbbá a közösségi célú tevékenységben való részvétel alapján.
(6) A fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó kérelem tárgyában a Szociális és Ösztöndíj Bizottság jár el. A kérelmeket a regisztrációs időszakban a TIK-ben kell leadni.
(7) A fizetési kötelezettség teljesítése tárgyában hozott döntésről határozatot kell hozni. A részletfizetési lehetőséget biztosító határozatban rögzíteni kell a teljesítés határidejét és ütemezését, valamint az elmaradás következményeit. Elutasítás esetén a határozatban indokolni kell a döntést és tájékoztatást kell adni a jogorvoslati lehetőségről.

5. §

(1) A képzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól mentesül - a bejelentkezett hallgatókról tagozatonként, szakonként az összesített kreditindex alapján képzett rangsor szerinti hallgatók első 15%-a.
(2) A mentesség megállapítása során az adott tanévre költségtérítéses képzési formáról államilag támogatott képzési formára átsorolt hallgatókat is figyelembe kell venni, míg az államilag támogatott képzési formáról költségtérítéses képzési formára átsorolt hallgatókat figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A Főiskola a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatók költségtérítés-fizetési kötelezettségét csökkentheti. Erre vonatkozóan a TIK igazgatója minden év január 15-ig pályázatot ír ki.

A HALLGATÓI JUTTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS FELTÉTELEI

6. §

(1) A hallgató részére
a) szociális alapú támogatás a hallgatói normatíva,
b) teljesítmény alapú támogatás,
ba) hallgatói normatíva,
bb) az államilag támogatott képzésben részt vevők által fizetett, a felsőoktatási törvény 125/A. §-a (2)-(3) bekezdése szerinti képzési hozzájárulásból származó bevétele terhére nyújtható.

7. §

A Főiskola a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat az alábbi jogcímeken használhatja fel:
a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére
aa) tanulmányi ösztöndíj,
ab) köztársasági ösztöndíj,
ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj,
b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére
ba) rendszeres szociális ösztöndíj,
bb) rendkívüli szociális ösztöndíj,
bc) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része,
bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja,
be) alaptámogatás,
c) egyéb, a Szabályzatban meghatározott ösztöndíj kifizetésére,
d) az intézményi működési költségek finanszírozására
da) a jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére,
db) a kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatása,
dc) kollégium fenntartása, működtetése,
dd) kollégiumi férőhely bérlése, kollégiumi felújítás,
de) a hallgatói önkormányzat működésének támogatása.

8. §

(1) A 7. § aa) pontja szerinti juttatás (tanulmányi ösztöndíj) kifizetésére kell felhasználni a Rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben és alapképzésben részt vevő hallgatók után biztosított, a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás [hallgatói normatíva] 54 százalékát.
(2) A 7.§ ac) pontja szerinti intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj felhasználásáról az erre a célra létrehozott bizottságok, szervezetek döntenek a hallgatók és hallgatói csoportok pályáztatása alapján. Ezek a bizottságok:
Sport, Kulturális és Művészeti Bizottság,
Tudományos Diákköri Bizottság.
(3) A pályázatokat a bizottságok elnöke írja ki. A pályázatok díjazására rendelkezésre álló pénz mennyiségéről a TIK tájékoztatja a bizottságokat.
(4) Az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjra a hallgatói normatíva 10%-át az alábbi arányok alapján a TIK a félév megkezdését követő 30. napig osztja fel:
sport és művészeti alap a hallgatói normatíva 1%-a,
Tudományos Diákköri tevékenység a hallgatói normatíva 3 %-a,
jutalmazása és Kepes György Szakkollégium működése
közművelődési tevékenység jutalmazása a hallgatói normatíva 1,5 %-a,
(a kulturális programigazgató kezelésében)
az FHÖK által kiírt pályázatok jutalmazása a hallgatói normatíva 1,5%-a
- külföldi szakmai utak támogatása a hallgatói normatíva 3%-a.
(5) Az FHÖK Küldöttgyűlése hozzájárul, hogy a (4) bekezdésben meghatározott pénzösszeget az azokat kezelő bizottságok, szervezetek saját működésük biztosítására is felhasználhassák.
(6) A 7. § ba)-bb) és be) pontja szerinti juttatás (rendszeres és rendkívüli szociális támogatás és alaptámogatás) kifizetésére kell felhasználni a Rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben és alapképzésben részt vevő hallgatók után biztosított:
a) a hallgatói normatíva 27 százalékát, továbbá
b) a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás [lakhatási támogatás normatívája] 35 százalékát, és
c) a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás [tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva] 56 százalékát.

9. §

(1) A 7. § da) pontja szerint kell felhasználni a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva a Rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben és alapképzésben részt vevő hallgatók után biztosított intézményi összeg 24%-át.
(2) A 7. § db) pontja (sport- és kulturális támogatás) szerint kell felhasználni a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva a Rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú szakképzésben és alapképzésben részt vevő hallgatói után biztosított intézményi összeg 20%-át.
(3) A 7. § ab) pontja szerint kell felhasználni a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerinti támogatás [köztársasági ösztöndíj] e rendelet hatálya alá tartozó hallgatók után biztosított intézményi összegét.
(4) A 7. § dc) pontja szerint kell felhasználni a felsőoktatási törvény 129. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás [kollégiumi támogatás] intézményi összegét.
(5) A 7. § dd) pontja szerint kell felhasználni a lakhatási támogatás a Rendelet hatálya alá tartózó hallgatók után biztosított intézményi összegének 65%-át, melyből 20% kollégiumi férőhely bérlésre, 45%-ot kollégiumi felújításra kell fordítani.
(6) A 7. § de) pontja szerint (a hallgatói önkormányzatok működésére) kell felhasználni hallgatói normatíva a Rendelet hatálya alá tartozó hallgatók után biztosított intézményi összegének 9%-át, melyből 3% a Hallgatói Centrum működésére fordítható.

10. §

(1) A 7. § a)-d) pontjai szerinti jogcímeken a támogatás kizárólag pénzbeli támogatásként bocsátható a jogosult hallgató rendelkezésére.
(2) A 7. § a), ba), bc)-be), d) pontjaiban meghatározott havi rendszerességgel kell a hallgató részére kifizetni. A Főiskola - a tanulmányi félév első hónapjának kivételével - legkésőbb a tárgyhó 10. napjáig köteles a számlavezető hitelintézet felé intézkedni e juttatások átutalásáról.
(3) A 7. § aa) és be) pontjában meghatározott jogcímeken az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben és felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. A 7. § ab) pontjában meghatározott jogcímen a teljes idejű alapképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. A 7. § ac) pontjában meghatározott jogcímen a teljes idejű alapképzésben, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban. A 7. § bd) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejű alapképzésben résztvevő, illetve a résztanulmányokat folytató hallgató részesülhet. A 7. § ba)-bc) pontjaiban meghatározott jogcímeken a szociális juttatásra jogosult hallgató részesülhet támogatásban.
(4) Az intézményi szakmai és tudományos ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet végző hallgató részére pályázat útján, meghatározott időre, havonta folyósított, a felsőoktatási törvény 46. §-ának (9) bekezdése szerinti nem kötelező juttatás.
(5) A jegyzet-előállítás támogatására rendelkezésre álló összeget a Főiskola jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítésére, továbbá fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére használhatja fel. A támogatás felhasználását a hallgatói önkormányzat előzetesen véleményezi, a felhasználásról a rektor évente tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot.
(6) A kulturális, valamint a sporttevékenységek támogatásáról a Kulturális és Sportbizottság döntése alapján - a felsőoktatási törvény 78. §-a (2) bekezdése alapján - a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt azzal, hogy
a) a kulturális tevékenységek körébe tartozik különösen a Főiskola keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvényszervezés, karrier-tanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás;
b) a sporttevékenységek körébe tartozik különösen a felsőoktatás keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, az életmód-tanácsadás.
(7) A hallgató a 7. § b) pontjaiban meghatározott támogatási jogcímeken egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézménytől kaphat támogatást. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsőoktatási intézményben részesülhet ezekben a támogatásokban, amellyel előbb létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett - egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató (katekéta), illetve hittanár (hittanár-nevelő) - kétszakos képzés esetében a hallgató a Főiskola részéről kaphat juttatást. A hallgató köztársasági ösztöndíjban egy intézményben részesülhet. Amennyiben több intézmény tesz javaslatot ugyanazon személy elismerésére, a hallgató abban az intézményben részesül köztársasági ösztöndíjban, amellyel elsőként létesített hallgatói jogviszonyt.
(8) A 7. § aa) pontjában meghatározott tanulmányi ösztöndíj további (párhuzamos) hallgatói jogviszony esetén az első és a további alapképzési, mesterképzési szakon elért tanulmányi eredmény alapján is megpályázható.

A KOLLÉGIUMI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉVEL ÉS A LAKHATÁSI TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELTÉTELEK

11. §

(1) A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A pályázati kérelmekről a Szabályzat 5. sz. mellékletében meghatározott pontozásos rendszer alapján kell dönteni.
(2) A lakhatási feltételek támogatására a szociális támogatás keretében kerül sor.

AZ EGYES TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJAK IGÉNYBEVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS FELTÉTELEK

Tanulmányi ösztöndíj

12. §

(1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Tanulmányi ösztöndíjban a Főiskola államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget.
(2) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor - az abban részesülők körének és számának meghatározásakor - biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetőek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek.
(3) A Főiskolára első alkalommal beiratkozó hallgató a beiratkozását követő első képzési időszakban tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet.
(4) Az államilag támogatott, teljes idejű képzésben résztvevő hallgató az adott szak képesítési követelményében meghatározott képzési ideig jogosult a tanulmányi ösztöndíjra.
(5) Korábban felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató és a Főiskolára átvett vagy munkarend megváltozással államilag támogatott teljes idejű képzésre átvételt nyert hallgató csak a teljes idejű képzésben teljesített, a Főiskolán elért tanulmányi eredménye alapján részesülhet tanulmányi ösztöndíjban.
(6) A 2006. szeptemberében tanulmányaikat államilag támogatott képzésben megkezdő hallgatók a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 3.§ (10) bekezdése alapján folytathatják tanulmányaikat államilag támogatott formában és lehetnek jogosultak tanulmányi ösztöndíjra.

A RÁSZORULTSÁGI ALAPON ADHATÓ JUTTATÁSOK

Alaptámogatás

13. §

(1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával - kérelemre - a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 14. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
(2) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával - kérelemre - a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 16. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj

14. §

(1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján a Szociális és Ösztöndíj Bizottság döntése alapján - egy képzési időszakra biztosított, havonta folyósított juttatás.
(2) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató
a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy
b) hátrányos helyzetű és kiskorúsága alatt felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy akit tartós nevelésbe vettek,
c) családfenntartó, vagy
d) nagycsaládos, vagy
e) árva, illetve mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt.
(3) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató
a) hátrányos helyzetű, vagy
b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy
c) félárva.
(4) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a 24. § szerinti ösztöndíjban részesül.
(5) Az államilag támogatott, teljes idejű képzésben résztvevő hallgató az adott szak képesítési követelményében meghatározott képzési ideig jogosult rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíjra.

15. §

(1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére a Szociális és Ösztöndíj Bizottság döntése alapján - folyósított egyszeri juttatás.
(2) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet. A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer döntést kell hozni. A kifizetésről a döntést követő nyolc munkanapon belül intézkedni kell.

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj

16. §

(1) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli szociális juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: Önkormányzati ösztöndíjrész) és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsőoktatási intézményében e rendelet alapján megállapított szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: intézményi ösztöndíjrész) áll.
(2) Intézményi ösztöndíjrészben részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített és szociális juttatásra jogosultak, továbbá teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat.
(3) Az intézményi ösztöndíjrész forrása a Főiskola költségvetésében megjelölt elkülönített forrás.
(4) A települési, illetve a megyei önkormányzat évente csatlakozhat az Ösztöndíjrendszerhez. A csatlakozás eljárási rendjét az oktatási és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé.
(5) Az intézményi ösztöndíjrész havi egy főre jutó legnagyobb összegét (a továbbiakban: összeghatár) az oktatási és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé.
(6) Az intézményi ösztöndíjrész havi összege az önkormányzati ösztöndíjrész összegével megegyező összeg, azonban nem haladhatja meg az (5) bekezdés alapján meghatározott összeghatárt.
(7) Az Ösztöndíjrendszer keretében megállapított ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális helyzete alapján ítélhető meg, az ösztöndíj megítélésekor a pályázó tanulmányi eredménye nem vehető figyelembe.
(8) Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a Főiskolán folyósított támogatástól.

17. §

(1) Az Ösztöndíjrendszerrel kapcsolatos központi adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési és megyei ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet (a továbbiakban: pályázatkezelő szervezet) látja el.
(2) Az intézményi ösztöndíjrészt az oktatási és kulturális miniszter adományozza.
(3) A települési, illetve a megyei önkormányzatok által az Ösztöndíjrendszer keretében pénzeszközátadásként a pályázatkezelő szervezet kezelésében levő számlára félévente egy összegben eljuttatott támogatást a pályázatkezelő szervezet félévente egy összegben, a kifizetés helyéül szolgáló felsőoktatási intézmény számára pénzeszközátadásként köteles átadni, és az átutalásról félévente köteles elszámolni a települési, illetve a megyei önkormányzatnak.
(4) Az ösztöndíjat a Főiskola folyósítja a hallgatónak. A Főiskola kötelessége a kifizetés megkezdése előtt megvizsgálni a jogosultságot.
(5) Az ösztöndíj folyósítása előtt felsőfokú tanulmányait megkezdett hallgató számára az intézményi ösztöndíjrész folyósítása március hónapban kezdődik, azt a hallgatói juttatásokkal azonos rendben kell kifizetni. Az önkormányzati ösztöndíjrész kifizetése március hónapban, de legkésőbb a Főiskolára történő átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor indul, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész kifizetésével együtt.
(6) Amennyiben a hallgató felsőfokú tanulmányait először az ösztöndíj folyósításának félévében kezdte meg, akkor az intézményi ösztöndíjrész folyósítása az intézményi hallgatói juttatások kifizetésével azonos rendben történik október (keresztféléves képzések esetében március) hónaptól. Az önkormányzati ösztöndíjrész folyósítása október (keresztféléves képzések esetében március) hónapban, de legkésőbb a Főiskolára történő átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor kezdődik, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész fizetésével együtt.
(7) Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az ösztöndíj folyósítása - a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül - teljes egészében szünetel.
(8) Amennyiben az ösztöndíjas az ösztöndíj folyósítása feltételeinek nem felel meg, a Főiskola köteles az ösztöndíj folyósítását megszüntetni. A Főiskola a tanulmányi félév lezárását követően, legkésőbb június 30-ig, illetve január 31-ig számol el a ki nem fizetett ösztöndíjakról a pályázatkezelő szervezettel. Az ösztöndíj folyósításának megszüntetését az elszámolást követően a pályázatkezelő szervezet közli a települési, illetve a megyei önkormányzatokkal.
(9) Amennyiben a hallgató nem jogosult az ösztöndíjra, a rá eső, már átutalt, de ki nem fizetett önkormányzati ösztöndíjrészt a Főiskola a pályázatkezelő szervezet számára 30 napon belül köteles visszautalni. A pályázatkezelő szervezet az intézményektől visszaérkezett összegeket az ösztöndíjat adó települési, illetve megyei önkormányzat részére a tanulmányi félév lezárását követően visszautalja.
(10) Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról a legrövidebb időn - de legfeljebb 15 napon - belül írásban értesíteni a Főiskolát és a pályázatkezelő szervezetet. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor:
a) hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe,
b) a hallgató képzésének megnevezése, munkarendje,
c) a tanulmányok halasztása.
(11) Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, az ösztöndíj folyósításából és az Ösztöndíjrendszer következő évi fordulójából kizárható. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a Főiskola részére visszafizetni. Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően (június 30-ig, illetve január 31-ig) ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt.

18. §

(1) A Főiskola térítésmentesen köteles havonta, az egyéb általa nyújtott juttatásokkal együtt és azokkal azonos módon folyósítani az ösztöndíjat. Az önkormányzati ösztöndíjat a Főiskola csak abban az esetben köteles kifizetni, ha annak fedezetét a pályázatkezelő szervezettől a számlájára átutalta.
(2) Az intézményi ösztöndíjat abban az esetben is ki kell fizetni, ha az önkormányzati ösztöndíj fedezete nem áll rendelkezésre az intézmény számláján.
(3) Az intézményi ösztöndíjrészként megjelenő költségvetési támogatások elszámolására - a jogosultság figyelembevételével - az éves beszámoló keretében kerül sor.

A HALLGATÓ SZOCIÁLIS HELYZETE

19. §

(1) A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni
a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti, a hallgató által is lakott közös háztartásban élők számát és jövedelmi helyzetét,
b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét,
c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit,
d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére,
e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait,
f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára,
g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket.
(2) A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni.
(3) A hallgató szociális helyzetének megállapításának részletes szabályait a Szabályzat 5. sz. melléklete határozza meg.

AZ ÁLLAMI FENNTARTÁSBAN MŰKÖDŐ KOLLÉGIUMOK ALAPSZOLGÁLTATÁSAI, A KÉRHETŐ TÉRÍTÉSI DÍJ LEGMAGASABB ÖSSZEGE, A KOLLÉGIUM KOMFORTFOKOZAT SZERINTI OSZTÁLYBA SOROLÁSÁNAK FELTÉTELEI

A kollégiumi elhelyezés

20. §

(1) A kollégiumi férőhelyeket komfortfokozat szerint négyfokozatú skálán kell besorolni.
(2) A komfortfokozat szerinti besorolás során elsődlegesen az épület állapotát, a vizesblokkokkal való ellátottságát és az egy helyiségben elhelyezett hallgatók számát kell figyelembe venni. Az intézményben alkalmazott további feltételekről az intézményi térítési és juttatási szabályzat rendelkezik.
(3) Az egyes férőhelyek besorolásáról a Főiskola rektora és a hallgatói önkormányzat közötti, a tanév kezdetét megelőző május 30-ig megkötendő megállapodás rendelkezik azzal, hogy
a) csak az I. kategóriába sorolható az a kollégiumi férőhely, melynél a vizesblokk közös használatú, egy helyiségben 3 vagy annál több fő kap elhelyezést és az épület 10 éven belül nem volt felújítva;
b) a II. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely, ha egy helyiségben 3 főnél kevesebb kap elhelyezést;
c) a III. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely, amennyiben szobánként vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 3 főnél kevesebb kap elhelyezést;
d) a IV. kategóriába sorolható be a kollégiumi férőhely, amennyiben szobánként vagy kétszobánként komplett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 3 főnél kevesebb kap elhelyezést és az épület 10 éven belül volt felújítva.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során felújítás minden olyan beruházás, amely a kollégium összértékéhez képest meghatározó költségráfordítás során a kollégiumi lakhatási körülményeket javítja, kivéve a kollégium állagmegőrzését célzó ráfordítást.

21. §

(1) A Szabályzat 2. sz. mellékletében meghatározott kollégiumi díj havi összege az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók esetében hallgatónként nem lehet magasabb, mint a kollégiumi normatíva éves összegének
a) az I. kategóriába sorolt férőhely esetén 8%-a;
b) a II. kategóriába sorolt férőhely esetén 10%-a;
c) a III. kategóriába sorolt férőhely esetén 12%-a;
d) a IV. kategóriába sorolt férőhely esetén 15%-a.
(2) A kollégiumi alapszolgáltatásként legalább a jogszabályban a kollégium, illetve diákotthon működésének engedélyezéséhez előírt feltételek folyamatos biztosítását és működtetését, továbbá a személyi számítógépek, szórakoztató elektronikai eszközök, valamint a kisfogyasztású háztartási eszközök üzemeltetési lehetőségét kell érteni.

A KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ ADOMÁNYOZÁSÁNAK RENDJE ÉS FELTÉTELEI

22. §

(1) A köztársasági ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet elnyerni. A köztársasági ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével.
(2) A köztársasági ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma az előző év október 15-i állapotát rögzítő statisztikai adatközlés szerinti államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevő hallgatók számának 0,8%-a, de intézményenként legalább egy fő. A Főiskola Szenátusa a (4) bekezdés szerinti javaslatát a köztársasági ösztöndíj folyósításának idején várhatóan alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevő hallgatókra elkülönítetten teszi meg.
(3) Köztársasági ösztöndíjban az az alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki adott vagy korábbi tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett, az utolsó két aktív félévben legalább 55 kreditet megszerzett, az utolsó két félévi súlyozott tanulmányi átlaga legalább 4,50.
(4) A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázati felhívást, a pályázati határidőt 30 nappal megelőzően - a pályázatok elbírálásának szempontjaival együtt - a Főiskolán a szokásos módon közzé kell tenni. A pályázatokat a hallgató a Főiskolán a TIK-ben nyújtja be. A pályázatok alapján a Szenátus minden év augusztus 1-jéig az FHÖK véleményének figyelembe vételével tesz javaslatot az oktatási és kulturális miniszternek a köztársasági ösztöndíj adományozására.
(5) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható.
(6) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja.
(7) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató érdemes a köztársasági ösztöndíjra, és az intézményi felterjesztésben az (1)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek és az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási és kulturális miniszter jogosult a hallgató részére köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehető figyelembe a köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat a Főiskola a hallgatói előirányzat vagy a saját bevétele terhére köteles kifizetni.
(8) A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj támogatásból.

MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR ÁLTAL, ÁLLAMILAG ELISMERT KÜLFÖLDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN FOLYTATOTT KÉPZÉSHEZ SEGÍTSÉGET NYÚJTÓ ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZATÁNAK KIÍRÁSA ÉS ELBÍRÁLÁSI RENDJE

23. §

(1) A magyar állampolgárok számára, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokhoz segítséget nyújtó ösztöndíj nyilvános pályázati úton nyerhető el.
(2) A pályázat kizárólag a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok számára az anyanyelven - az adott országgal kötött kétoldalú nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint - államilag elismert felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok segítését szolgálja.
(3) A pályázatot - a költségvetési törvényben meghatározott keretek között - az oktatási és kulturális miniszter írja ki és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le.
(4) A pályázat elbírálására a vonatkozó két- vagy többoldalú nemzetközi szerződések és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor.
(5) A pályázatokat a Főiskolán a TIK-ben kell benyújtani. A pályázatokat a felsőoktatási intézmények rangsorolják, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (3) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (4) bekezdésben megállapított elvek alapján - szükség szerint szakértők bevonásával - dönt a pályázatokról.
(6) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe és az érintett nemzeti és etnikai kisebbség országos kisebbségi önkormányzatához is.
(7) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap.

KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORZSÁGI TANULMÁNYAINAK TÁMOGATÁSI RENDJE

24.§

(1) A kétoldalú nemzetközi szerződés, illetve törvény alapján a Főiskolán tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató részére az oktatási és kulturális miniszter miniszteri ösztöndíjat adományoz. Az adományozott ösztöndíj évente tíz vagy tizenkét hónapra szól.
(2) A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel
a) a kedvezménytörvény hatálya alá tartozó alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 15%-ának,
b) más alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 34%-ának.
(3) A miniszteri ösztöndíjat a Főiskola fizeti ki.
(4) Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben Magyarországon tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató, akinek esetében ezt két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés előírja, évi 12 hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre.
(5) A nemzetközi szerződés alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyekről az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket.
(6) A 2007. január 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő és magyar állami ösztöndíjjal tanulmányokat folytató külföldi hallgatók részére a támogatásokat a velük kötött megállapodás előírásai szerint kifizetni, azzal az eltéréssel, hogy a Magyar Ösztöndíj Bizottság által adományozott ösztöndíjat a Főiskola folyósítja.
(7) A Magyarországon költségtérítéses képzésben részt vevő nem magyar állampolgárságú hallgató részére tanévenként az oktatási és kulturális miniszter ösztöndíjat adományozhat.
(8) A pályázatot - a költségvetési törvényben meghatározott keretek között - az oktatási és kulturális miniszter írja ki, és az oktatási és kulturális miniszter által kijelölt szervezet bonyolítja le.
(9) A pályázat elbírálására a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor.
(10) A pályázatokat a Főiskolán a TIK-ben kell benyújtani. A pályázatokat a Főiskola rangsorolja, a rangsorolt pályázatokat továbbítják a (8) bekezdés szerinti szervezethez. Az oktatási és kulturális miniszter a rangsorolás és a (9) bekezdésben megállapított elvek alapján - szükség szerint szakértők bevonásával - dönt a pályázatokról.
(11) A pályázati felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, továbbá el kell juttatni minden felsőoktatási intézménybe.
(12) A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30. nap.
(13) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó azon hallgató támogatási ideje, aki korábban államilag támogatott alapképzésben vett részt és államilag támogatott mesterképzésre vették fel, két félévvel megnövekedik.
(14) Azt a hallgatót, aki külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsőoktatásban részt vevő magyar állampolgárságú hallgatót.

AZ ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES KÉPZÉSI FORMA KÖZÖTTI ÁTSOROLÁS RENDJE

25. §

(1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy az 59. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére - ilyen irányú kérelem esetén - a Főiskolán költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. Ha a Főiskolán államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a Főiskola megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben a Főiskola államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntést az államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzési forma közötti átsorolásról a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell meghozni.
(2) Az átsorolási döntés során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik a Főiskolán legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá akik a felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint betegség, szülés vagy más a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni.
(3) Amennyiben a Főiskola megállapítja, hogy az (1) bekezdésében foglalt szabály alapján, az ugyanitt megfogalmazott mértéket meghaladó hallgatót kellene átsorolni költségtérítéses képzési formára, a hallgatók összesített korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesített hallgatókat kell az átsorolás alól mentesítenie.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést felsőfokú szakképzésben szakképzésenként, alapképzésben, szakonként kell meghozni. Azonos kreditindexű hallgatók esetében a döntésnek azonosnak kell lennie.
(5) Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az vehető át, aki
a) az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek
b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató éves kreditindexe.
(6) A Főiskolának a következő képzési időszakra államilag támogatott formára átsorolható hallgatói létszáma meghatározásához a hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján meg kell állapítania, hogy
a) az adott félévben hány államilag támogatott hallgatónak szűnt meg a hallgatói jogviszonya,
b) hány olyan államilag támogatott hallgató van a jegyzéken, aki költségtérítéses képzésre került átsorolásra,
c) hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott szakon a felsőoktatási törvény 55. §-ának (4) bekezdése szerint rendelkezésre álló államilag támogatott féléveket.
(7) Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettővel - fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel - meghaladja az adott szak képzési idejét.
(8) Az át nem sorolt hallgatók ugyanabban a képzési (finanszírozási) formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben.

A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSBÓL A KIEMELKEDŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYŰ HALLGATÓK TÁMOGATÁSÁRA FORDÍTANDÓ ÖSSZEG

26. §

A Főiskolának a képzési hozzájárulásból befolyó bevétele 50%-át köteles a 7. § aa) pontja szerinti támogatására fordítani.

A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

27. §

(1) A Főiskola a képzési hozzájárulás mértékét a felsőoktatási törvény 125/A. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott keretek között - figyelembe véve a képzési hozzájárulás irányadó éves összegét - az irányadó összeg 100 százalékában szakonként egységesen határozza meg.
(2) Alapképzésben a tanulmányok második évére, mesterképzésben az első évére megállapított képzési hozzájárulás mértéke - az adott szakon adott évben tanulmányokat kezdő hallgatók vonatkozásában - nem emelhető. A képzési hozzájárulás mértékét a felvételi tájékoztatóban és a tanév megkezdését megelőzően a Főiskolán szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(3) Az alapképzésben tanulmányaikat 2007. szeptemberében megkezdő hallgatók által fizetendő képzési hozzájárulás összegét a Szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza.
(4) A hátrányos helyzetű hallgató képzési hozzájárulás fizetésére nem köteles.
(5) A képzési hozzájárulás megállapítása során a költségtérítéses képzési formáról államilag támogatott képzési formára átsorolt hallgatókat figyelembe kell venni, míg az államilag támogatott képzési formáról költségtérítéses képzési formára átsorolt hallgatókat figyelmen kívül kell hagyni.
(6) A hallgató a felsőoktatási törvény 56. §-ának (3) bekezdése alapján létrejött további (párhuzamos) jogviszony esetén minden intézményben köteles a képzési hozzájárulás megfizetésére.
(7) A félévre megállapított képzési hozzájárulást - a hallgató választása alapján - havonta egyenlő részletben vagy képzési időszakonként egy összegben kell teljesíteni. A befizetésről a a Főiskola igazolást köteles kiadni. A képzési hozzájárulás befizetése banki átutalással, a számítógépes nyilvántartó programon keresztül történik.

A HALLGATÓI JUTTATÁSOKHOZ NYÚJTOTT NORMATÍV HOZZÁJÁRULÁSNÁL FIGYELEMBE VEHETŐ HALLGATÓI KÖR ÉS A FIGYELEMBE VEHETŐ HALLGATÓI LÉTSZÁM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK RENDJE

28. §

(1) Az intézményi támogatás megállapításakor
a) a márciusi és októberi statisztikai adatközlések szerinti jogosult létszámok számtani közepét kell figyelembe venni
aa) a hallgatói ösztöndíj-támogatásra,
ab) a kollégiumi támogatásra,
ac) a lakhatási támogatásra,
ad) a tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható összeg esetében;
b) a tényleges jogosultsági hónapszám egytizedét kell figyelembe venni a köztársasági ösztöndíj esetében;
c) a ténylegesen kifizetendő összeget kell figyelembe venni a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja és a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi ösztöndíjrésze esetében.
(2) Márciusi statisztikai adatközlésen a Főiskola március 15-i állapotát, októberi statisztikai adatközlésen a Főiskola október 15-i állapotát rögzítő, a Főiskola által teljesített statisztikai adatközlést kell érteni.
(3) Az egyes normatívák év közbeni változása esetén a jogosulti létszámok megállapítása a képzési időszakok (tanulmányi félévek) rendjét követik.

29. §

(1) A hallgatói ösztöndíj-támogatás esetében a jogosulti létszám az államilag támogatott alapképzésben, mesterképzésben, egyetemi szintű képzésben, főiskolai szintű képzésben vagy felsőfokú szakképzésben teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók száma.
(2) A kollégiumi támogatás esetében a jogosulti létszám azoknak a hallgatóknak a száma, akik államilag támogatott teljes idejű képzésben vesznek részt, és
a) a Főiskola kollégiumában,
b) a Public Private Partnership keretében felépített vagy felújított diákotthonban,
c) e rendelet szerinti a kollégiumi, diákotthoni követelményeket teljesítő, a Főiskola által bérelt férőhelyen
vannak elhelyezve.
(3) A lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló támogatás esetében a jogosulti létszám a Főiskolán államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók létszáma levonva a képzés helyén bejelentett lakcímmel rendelkező államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevők létszámának 95%-át, továbbá levonva a (2) bekezdés szerinti létszámot.
(4) A tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható összeg esetében a jogosulti létszám az (1) bekezdés szerinti jogosulti létszám.
(6) A köztársasági ösztöndíj esetében a jogosulti létszám a ténylegesen ösztöndíjban részesülő hallgatók száma.
(7) Az egyes normatívák év közbeni változása esetén a jogosult létszámok megállapítása a képzési időszakok (tanulmányi félévek) rendjét követik.

ELEKTRONIKUS TANKÖNYVEK, TANANYAGOK ÉS A FELKÉSZÜLÉSHEZ SZÜKSÉGES ELEKTRONIKUS ESZKÖZÖK BESZERZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ KERET

30. §

(1) A 7. § da) pontja szerinti rész felhasználható a felsőoktatási törvény 129. §-ának (4) bekezdése szerinti elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére, amennyiben azt digitális tananyag előállítására, beszerzésére vagy a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszköz beszerzésére a HÖK egyetértésével fordítja a Főiskola.

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG ORSZÁGAIBAN RÉSZTANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ HALLGATÓK ÖSZTÖNDÍJA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FOLYÓSÍTÁSÁNAK RENDJE

31. §

(1) A felsőoktatási törvény 130. §-ának (6) bekezdésében meghatározott ösztöndíjalap terhére adományozott ösztöndíj esetében
a) az ösztöndíj adományozásáról nyilvános pályázat útján kell dönteni;
b) az ösztöndíj adományozásának eljárási rendjéről és elveiről a hallgatói önkormányzat egyetértésével születik döntés;
c) a pályázati felhívást a Főiskolán a szokásos módon, valamint a Főiskola honlapján kell közzétenni;
d) a pályázat benyújtására a hallgatóknak a közzétételtől számítva legalább 30 napot kell biztosítani;
e) az ösztöndíj átutalásáról a Főiskola lehetőleg a hallgató kiutazása előtt, de legkésőbb a kiutazását követő 15 napon belül gondoskodik;
f) sikertelen résztanulmányok esetében a Főiskola előírhatja a támogatás legfeljebb felének visszafizetését.
(2) A pályázatokat a Nemzetközi Kapcsolatok Központjában kell benyújtani.
(3) Az ösztöndíj odaítéléséről a Főiskola Nemzetközi Kapcsolatok Központja dönt az illetékes tanszékvezető, illetve az intézeti igazgató és az FHÖK külügyi referensének véleménye alapján.

EGYÉB DÍJAK

32. §

(1) A Főiskola valamennyi költségtérítéses hallgatója
a) beiratkozási díjat fizet a tanév eleji beiratkozással, bejelentkezéssel egy időben,
b) térítési díjat fizet az oklevél, OKJ bizonyítvány kiállításáért,
c) a Főiskola infrastruktúrájának tanórán kívüli használatáért térítést fizet.
(2) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban rögzített kötelezettségek elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a Főiskola valamennyi hallgatója a 3. sz. mellékletben meghatározott igazgatási, szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(3) A felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók a tanulmányokat lezáró szakmai vizsgáért vizsgadíjat kötelesek fizetni.
(4) Az (1) bekezdés b), c) pontjában és a (3) bekezdésben felsorolt szolgáltatások díjtételeit a TIK a félév kezdetén honlapján és faliújságjain közzéteszi.
(5) Az igazgatási, szolgáltatási díjból befolyt összeget az alábbiak szerint kell felhasználni:
a) a költségtérítés csökkentésére a következő évben kiírt pályázat fedezetére amennyiben az összeg rendelkezésre áll 3 millió Ft,
b) a maradvány összeg az elektronikus hallgatói nyilvántartás fejlesztésére fordítandó a TIK és az FHÖK javaslata alapján.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

33. §

(1) Az a hallgató, aki
a) 2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és
aa) költségtérítéses képzésben vett részt és az adott félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesült, vagy
ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban folytat tanulmányokat, és
b) e rendelet hatálybalépésének napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz,
az adott szakon, szakképzésben a képesítési követelményben meghatározott képzési ideig költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.
(2) A Főiskola az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév első félévére november 15-ig, második félévére április 15-ig elkészített tételes jelentés alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium - az intézmények részére e jogcímen biztosított költségvetési támogatás figyelembevételével - a zárszámadás keretében rendezi. Az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeiknek a beiratkozáskor, illetve bejelentkezéskor kötelesek eleget tenni.
(3) Az (1) bekezdés szerint mentesülők esetében a képzés költségvetési támogatása a felsőoktatási intézmény által lejelentett létszámból a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 8/2005. (I. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: finanszírozási rendelet) 4. §-a és 6. §-ának c) pontja szerint számított összeg. Szakirányú továbbképzés esetében az Oktatási és Kulturális Minisztérium teszi közzé a szakok finanszírozási csoportokba történő besorolását. Szakirányú továbbképzések esetén az intézmény jogosult a finanszírozási rendelet 6. §-ának b) pontja szerinti támogatásra is. Az adott hallgató után járó támogatás összege azonban nem haladhatja meg a hallgató által felvett szak megállapított költségtérítését.
(4) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/200l-es és a 2001/2002-es tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag finanszírozott képzésben kezdték tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, amennyiben a megkezdett képzés legfeljebb nyolc féléves volt, a megkezdett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három féléven keresztül költségtérítési díj nem szedhető.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. §

(1) Jelen Szabályzatot a Főiskola Szenátusa a 2007. április 25-i ülésén elfogadta, ezzel egyidejűleg az Eszterházy Károly Főiskola hallgatóinak adható támogatásokról és a fizetendő térítésekről szóló szabályzat hatályát veszti.
(2) A Szabályzatban leírt rendelkezéseket először a 2007/08-as tanév őszi félévében kell alkalmazni az Eszterházy Károly Főiskola hallgatóira.

E g e r, 2007. április 25.

Dr. Hauser Zoltán
rektor

Mellékletek felsorolása:
1. Ösztöndíj meghatározása
2. Az Eszterházy Károly Főiskolán fizetendő térítési díjak
3. Az igazgatási, szolgáltatási díjak jegyzéke
4. A fogyatékos hallgatók normatív támogatása felhasználásának elvei
5. Kollégiumi felvételi pályázati adatlap
6. Szociális támogatásra pályázati adatlap