ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA

HALLGATÓI JOGORVOSLATI SZABÁLYZAT
(Elfogadva a Szenátus 2006. április 19-i ülésén 27/2006 (IV.19.) számú határozatával)

2006

Az Eszterházy Károly Főiskola Főiskolai Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) rendelkezései alapján Hallgatói Jogorvoslati Szabályzatát a következők szerint alkotja meg:

I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szabályzat személyi hatálya
1. §

(1) Az Eszterházy Károly Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Hallgatói Jogorvoslati Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Főiskolán folyó egyetemi és főiskolai alapképzés, BA/BSC képzés, felsőfokú szakképzés, kiegészítő alapképzés és szakirányú továbbképzés nappali, esti és levelező tagozatán, valamint a távoktatásban tanulmányokat folytató magyar és külföldi állampolgárságú hallgatóinak (a továbbiakban: hallgató) jogorvoslati ügyeire.
(2) A Szabályzat hatálya kiterjed arra a hallgatóra is, akinek hallgatói jogviszonya szünetel ugyan, de az ügyében hozott főiskolai döntés, intézkedés vagy mulasztás (a továbbiakban: döntés) a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezéseket sérti.
(3) Hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésen a törvény, a kormány- és miniszteri rendelet, illetve a Főiskola szabályzatainak a hallgatók jogait és kötelezettségeit érintő szabályait kell érteni.

A szabályzat tárgyi hatálya
2. §

(1) A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) járhat el.
(2) E Szabályzat hatálya alá tartoznak a Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában meghatározott hallgatói ügyek, amelyekben első fokon a Kari Tanulmányi Bizottságok, vagy a Tanulmányi és Információs Központ vezetője, illetve más személyek hoznak döntést.
(3) A Szabályzat hatálya alá tartoznak továbbá az Eszterházy Károly Főiskola hallgatói részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak, térítések szabályzatában meghatározott olyan ügyek, amelyekben első fokon a Diákjóléti Bizottság dönt.
(4) A hallgatók fegyelmi és kártérítési ügyeiben e Szabályzat rendelkezéseit a Főiskolai Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hallgató fegyelmi és kártérítési ügyében hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott felülbírálati kérelmet másodfokon a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság bírálja el.
(5) A Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat szerint hallgatói jogokat és kötelezettségeket érintő első fokú döntések felülbírálata esetén e Szabályzat rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.
(6) A Főiskolára felsőfokú szakképzésre, alapképzésre vagy szakirányú továbbképzésre jelentkezők a felvételt megtagadó első fokon hozott döntés ellen e Szabályzat rendelkezései szerint élhet jogorvoslattal.
(7) A kreditrendszerű tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezéseivel szabályozott hallgatói jogok és kötelezettségek elbírálása esetén a jogorvoslati eljárás megindítására és lefolytatására e Szabályzat rendelkezései az irányadóak.

II.
A FELÜLBÍRÁLATI (JOGORVOSLATI) JOGKÖR GYAKORLÁSA

Hallgatói Jogorvoslati Bizottság
3. §

(1) A hallgatók felülbírálati kérelmeinek másodfokon történő elbírálására a rektor Hallgatói Jogorvoslati Bizottságot (a továbbiakban HAJOB vagy Bizottság) hoz létre.
(2) A Bizottság 11 tagból áll, melynek elnöke a rektor által megbízott rektorhelyettes, tagjai a karok 1-1 oktató képviselője, a Tanulmányi és Információs Központ 2 munkatársa, és az FHÖK által jelölt 4 hallgató. A hallgatók megbízása legfeljebb három, a közalkalmazottak megbízása öt évre szól és megismételhető. Alkalmatlanság miatt a rektor a megbízatást bármikor visszavonhatja.
(3) A HAJOB elnökének jogkörét távolléte vagy akadályoztatása esetén a HAJOB által megválasztott elnökhelyettes gyakorolja.
(4) Az egyes felülbírálati kérelmek elbírálására a HAJOB elnöke a bizottsági tagok közül háromtagú tanácsot jelöl ki úgy, hogy az eljáró tanács két tagja közalkalmazott, egy tagja pedig hallgató legyen. Az eljárás során hozott határozatot az eljáró tanács elnöke a HAJOB nevében írja alá.
(5) A bizottság saját ügyrendje szerint végzi tevékenységét. Az ügyrendnek tartalmaznia kell az eljárás és a határozathozatal szabályait, a határozat formáját, tartalmára és közlésére vonatkozó rendelkezéseket.

Kizárás
4. §

(1) A Bizottság munkájában nem vehet részt az a személy,
a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta,
b) aki az első fokú eljárásban, a határozathozatalban közreműködött,
c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója,
d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, aki az ügy eldöntésében érdekelt.
(2) A kizárásról a HAJOB elnöke dönt. Ha a kizáró ok a HAJOB elnökét érinti, kizárásáról a rektor határoz és jelöli ki az ügyben eljáró személyt a bizottság tagjai közül.

III.
A FELÜLBÍRÁLATI ELJÁRÁS

Az eljárás megindítása, az elintézési határidő
5. §

(1) A hallgatónak joga van a felsőoktatási intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása (a továbbiakban: döntés) ellen a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással felülbírálati kérelemmel élni, a Szabályzatban meghatározott eljárás keretében. A jogorvoslati eljárás rendjére – a Szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában – az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül nyújthatja be felülbírálati kérelmét. A kérelem tárgyában, a Szabályzatban meghatározott eljárási rend szerint a rektor által létrehozott Bizottság jár el.
(3) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni, elintézését nem lehet megtagadni arra való hivatkozással, hogy a kérelem elnevezése nem egyezik meg tartalmával.
(4) A felülbírálati kérelmet a rektornak címezve kell benyújtani a megadott nyomtatványon, melyet a rektor átad a Bizottság elnökének az elsőfokú eljárásban keletkezett iratokkal együtt.
(5) Ha a felülbírálati kérelem elkésett, vagy azt nem a jogosult terjesztette elő, úgy azt a másodfokú jogkör gyakorlója elutasítja.
(6) Ha az ügy nem tartozik a Szabályzat hatálya alá, a Bizottság átteszi azt az ügy elintézésére jogosult szervhez, és erről értesíti a beadvány benyújtóját.
(7) Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül meg kell hozni.
(8) A Bizottság elnöke a határidőt indokolt esetben, egy ízben legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, erről a kérelmet benyújtó hallgatót írásban értesíteni kell.

Jegyzőkönyv, képviselet, idézés
6. §

(1) Az előterjesztett kérelemről, valamint a hallgató, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, továbbá a kérelem megvitatásáról egyidejűleg jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Bizottság megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személy személyazonosító adatait és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre vonatkozó figyelmeztetést, az ügyre vonatkozó valamennyi lényeges nyilatkozatot és feljegyzést, valamint az eljáró bizottság elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek és a jogorvoslatot kérő személynek az aláírását.
(3) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt eljárási cselekményekről külön jegyzőkönyv nem készül, az azokról készült feljegyzést kell a jegyzőkönyvhöz csatolni.
(4) A meghallgatásra megidézett helyett az ügyben annak jogi képviselője is eljárhat. A képviseleti meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(5) Az iratokat a megidézett részére, ha pedig írásban meghatalmazott képviselője van, ezek részére kell kézbesíteni az idézett egyidejű értesítésével.
(6) Idézni írásban lehet. Az idézést úgy kell közölni, hogy a megidézett azt a meghallgatást megelőzően legalább öt munkanappal megkapja, és megjelenése őt munkájában vagy tanulmányaiban lehetőleg ne zavarja. Az írásbeli idézéssel azonos hatályú, ha az eljárás során jelenlévő személyt a Bizottság elnöke más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra feljegyzi, és a megidézettel azt aláíratja.
(7) Az idézésben meg kell jelölni, hogy a bizottság a megidézettet milyen minőségben kívánja meghallgatni. A megidézett személyt figyelmeztetni kell távolmaradásának jogkövetkezményeire.
(8) Amennyiben a megidézett személy a Főiskola dolgozója vagy hallgatója, az idézésnek köteles eleget tenni. Ha ennek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását vagy eltávozását megfelelően nem igazolja, úgy hallgatói, valamint közalkalmazotti jogviszonyból, illetve munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szegi meg. Ebben az esetben a tárgyalás a megidézett távollétében is megtartható, a Bizottság elnöke pedig a rektornál fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezhet.

A felülbírálati kérelem tárgyalása
7. §

(1) A főiskolai hallgató által benyújtott felülbírálati kérelem kapcsán indult tárgyalást a Bizottság elnöke vezeti, aki ügyel a Szabályzatnak és jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő eljárás lefolytatására és a tárgyalás rendjének megtartására. A Bizottság ügyel arra, hogy az eljárásban részt vevő személyek jogaikat szabályszerűen gyakorolhassák.
(2) A tárgyalás zártkörű. Az eljáró Bizottság elnöke a megjelentek számbavétele és személyazonosságuk megállapítása után – amennyiben az eljárás megtartásának nincsen akadálya – felhívja a tanúkat a helyiség elhagyására. Ezek után az elnök ismerteti az eljárás alapjául szolgáló adatokat, majd a Bizottság meghallgatja a felülbírálati kérelmet előterjesztő főiskolai hallgatót. A kérelmet előterjesztő hallgató meghallgatása alatt a tanúk és más megidézettek nem lehetnek jelen.
(3) Amennyiben a felülbírálati kérelmet előterjesztő hallgató és a megidézettek meghallgatása, valamint a rendelkezésre álló iratok ismertetése után további bizonyítás lefolytatása szükséges, a Bizottság intézkedhet az üggyel kapcsolatos egyéb iratok beszerzéséről, szakértőt kérhet fel további vizsgálatok elvégzésére. A Bizottság által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(4) Bizonyítási eszközök különösen: a felülbírálati kérelmet előterjesztő nyilatkozata; az irat; a tanú nyilatkozata; a szakértői vélemény és a szemle.
(5) Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem tisztázható, nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani.
(6) A Bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességében értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint hozza meg döntését.
(7) A felülbírálati kérelmet előterjesztő hallgató és meghatalmazottja az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, és azokról másolatot készíthet.

A tényállás tisztázása, a kérelem előterjesztőjének nyilatkozata
8. §

(1) A Bizottság az eljárás során köteles a tényállást megfelelő módon tisztázni a határozathozatalhoz.
(2) Az eljárás során a felülbírálati kérelmet előterjesztő hallgatót vagy jogi képviselőjét legalább egy alkalommal személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató a meghallgatáson igazoltan nem jelenik meg, úgy kérelmére lehetővé kell tenni számára, hogy észrevételeit nyolc napon belül írásban megtehesse, de kérelmére a tárgyalás egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal el is napolható.
(3) Ha a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek a határozathozatalhoz, a Bizottság a felülbírálati eljárást kezdeményező hallgató kérelmére vagy saját jogkörében bizonyítási eljárást folytat le. Ha a tényállás a rendelkezésre álló adatok alapján megfelelően tisztázott, a Bizottság határozatot hoz.
(4) A felülbírálati kérelmet előterjesztő hallgatónak joga van ahhoz, hogy a felülbírálati eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen. Amennyiben a felülbírálatot kérő hallgató nem nyilatkozik, vagy a kért adatot nem közli, a Bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. Erre a hallgatót figyelmeztetni kell.
(5) A Bizottság nem hívhatja fel a hallgatót olyan adat közlésére, amelyet a Főiskola jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz.

Irat, tanú
9. §

(1) A Bizottság a döntése alapjául szolgáló tényállás tisztázása érdekében a felülbírálati kérelmet előterjesztő hallgatót okirat vagy más irat bemutatására hívhat fel, illetve ennek érdekében más szerveket maga is megkereshet.
(2) Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadóak minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít. (Ilyen a fénykép, a film- és hangfelvétel, a mágneslemez, a mágnesszalag, az elektronikus úton rögzített dokumentum, stb.)
(3) Az felülbírálati kérelem alapjául szolgáló tény tanúval is bizonyítható.
(4) A tanúként megidézett főiskolai dolgozó vagy hallgató köteles meghallgatása céljából megjelenni, és nyilatkozatot tenni a 6.§ (8) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények terhe mellett.
(5) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás következményeire.
(6) A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél és más tanú meghallgatásakor.

Szakértő, szemle, tolmács
10. §

(1) Szakértőt kell meghallgatni, ha a jogorvoslati eljárás során felmerült jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő meghallgatását.
(2) Szakértőként elsősorban a Bizottság von be megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozót. Ha a Bizottságnak a szakkérdés eldöntéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező dolgozója nincs, más szervet vagy szakértő testületet kell megkeresnie. A szakértő személyére a felülvizsgálati eljárást kezdeményező hallgató is tehet javaslatot.
(3) Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben a kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúságtételt megtagadhatja.
(4) A szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van.
(5) A tényállás tisztázására szemle rendelhető el. Ennek megtartása során
a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető,
b) helyszíni szemle tartható.
(6) Ha a szemle eredményét az érdekeltek előzetes idézése vagy értesítése veszélyeztetné, a szemle elrendelését megkezdése előtt szóban kell közölni.
(7) Ha a Bizottság előtti eljárásban magyarul nem beszélő, hallás- és/vagy beszédfogyatékos személy vesz részt, tolmácsot kell alkalmazni.

Az eljárás felfüggesztése, igazolás
11. §

(1) Ha a kérelem eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás az Eszterházy Károly Főiskola más szervének hatáskörébe tartozik, a Bizottság az eljárást a kérdés elbírálásáig felfüggeszti. Ha az ezen eljárás megindítására a felülbírálati kérelmet előterjesztő hallgató jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha a hallgató a felhívásnak nem tesz eleget, a Bizottság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(2) Aki a Bizottság által megjelölt határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről a Bizottság dönt.
(3) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás a megjelenésre kötelezettnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik.
(4) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított egy hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(5) Ha a Bizottság az igazolási kérelemnek helyt ad, a jogorvoslati eljárást folytatja, és - az eljárás eredményétől függően - korábbi határozatát fenntartja, módosítja vagy visszavonja.
(6) Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezni csak akkor lehet, ha a kérelem fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására irányul.

12. §
Az egyenlő bánásmód követelménye, jogorvoslata

(1) A felsőoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal, az oktatókkal és a felsőoktatásban dolgozókkal kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani.
(2) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell. amely, azonban nem járhat mások jogainak megsértésével, csorbításával.
(3) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslására – a hallgatókat ért sérelem esetén – az Ftv-ben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. az eljárás lefolytatása nem zárja ki a személyhez Fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét, illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását, beleértve az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző országos hatáskörű közigazgatási szerv előtti eljárást
(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: egyenlő bánásmódról szóló törvény) rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(5) A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben, a gyakorlati képzés során a hallgató ügyeiben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.
(6) A semmisség megállapítását, ha a döntést a felsőoktatási intézmény hozta, az Ftv. 73. § (2)-(9) bekezdésében szabályozott eljárás keretében, illetve, ha a döntést a gyakorlati képzés résztvevője vagy a fenntartó hozta, a bíróságtól lehet kérni.
(7) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető, feltéve, hogy a (2) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshozóval folytatott előzetes egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
(8) A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok.
(9) A semmisség megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti.
(10) Semmisség megállapítása esetén a bíróság elrendelheti
a. a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől,
b. hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson,
c. a jogsértés előtti állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását.
(11) A jogsértő döntés érvényessé nyilvánítható, ha az érvénytelenség oka megszüntethető.
(12) A bíróság elrendelheti a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának részben vagy egészben történő felfüggesztését, ha a felsőoktatási intézmény, illetve az intézmény fenntartója az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit a jogsértést megállapító bírósági ítéletben meghatározott időpontig nem orvosolja. A felfüggesztés az ítéletben meghatározottak végrehajtásáig szólhat. A bíróság ebben a kérdésben harminc napon belül dönt.

13. §

(1) Nincs helye az Ftv. 73. §-ban meghatározottak szerinti jogorvoslatnak azokban az esetekben, amikor a felsőoktatási intézmény és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedő fél bírósághoz fordulhat.
(2) A hallgató jogainak sérelme esetén igénybe veheti az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot.
(3) A hallgató az oktatási jogok miniszteri biztosának az eljárását akkor kezdeményezheti, ha az e törvényben szabályozott jogorvoslati eljárás indítási jogát - a bírósági eljárás kivételével - kimerítette.
(4) A jogorvoslati eljárás indításának joga kiterjed a felvételi kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra is. A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt.

IV.
A HALLGATÓI JOGORVOSLATI BIZOTTSÁG HATÁROZATA

Határozathozatal, a határozat alakja és tartalma
14. §

(1) A jogorvoslati eljárás során a vizsgálat eredményeként a bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja:
a) a jogorvoslati kérelmet elutasítja;
b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja;
c) az első fokú határozatot megváltoztatja;
d) az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
(2) A döntést határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni.
(3) A határozatnak tartalmaznia kell:
a) A Bizottság megnevezését, a kérelmet előterjesztő hallgató nevét, tanulmányi szakjának, tagozatának, évfolyamának, a képzés finanszírozási formájának megjelölését, a hallgató lakcímét, az ügy számát és tárgyának megjelölését;
b) a határozat rendelkező részében a Bizottság döntését, továbbá a bírósági eljárás lehetőségére való utalást;
c) az indoklásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a mellőzött bizonyítás mellőzésének indokait és azokat a jogszabályokat valamint belső szabályokat, amelyek alapján a Bizottság a határozatot hozta;
d) a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot aláíró bizottsági elnök nevét és tisztségét, valamint az Eszterházy Károly Főiskola bélyegzőlenyomatát.
(4) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és tartalmára, közlésére – amennyiben a Szabályzat másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A Bizottságnak a határozatban fel kell hívni a felülbírálati kérelmet előterjesztő hallgató figyelmét a jogorvoslat lehetőségére. A hallgató az intézmény jogorvoslat során hozott határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.
(6) A Bizottság határozata végrehajtható, kivéve, ha a hallgató annak bírósági felülvizsgálatát kérte.
(7) A jelen paragrafusban foglaltakat a hallgatók szak-, tagozat, illetve intézményváltoztatási kérelmei tekintetében is alkalmazni kell.
(8) Ha a hallgató által benyújtott kérelem elbírálása nem tartozik a bizottság hatáskörébe, úgy az a beadványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez, és erről értesíti a kérelmet benyújtó hallgatót.

A határozat közlése
15. §

(1) A Bizottságnak a jogorvoslati eljárás során hozott határozata a közléstől számított 15 nap elteltével válik jogerőssé, kivéve, ha a hallgató annak bírósági felülvizsgálatát kéri.
(2) A Bizottság határozatát a felülbírálati kérelmet benyújtó hallgatóval és minden más érdekelttel kézbesítés útján közli.
(3) A jogorvoslati eljárás során hozott határozatot egyébként meghozatalát követően szóban is ismertetni kell, annak kihirdetését jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ismertetett határozatot az érdekelteknek nyolc napon belül írásban kell megküldeni.
(4) A határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették.

A határozat kijavítása és kiegészítése, módosítása vagy visszavonása
16. §

(1) A Bizottság a határozatot név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén - a szükséghez képest kijavíthatja vagy kicserélheti.
(2) A Bizottság saját jogkörében eljárva vagy a felülbírálati kérelmet előterjesztő hallgató kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti.
(3) Ha a Bizottság megállapítja, hogy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, a határozatot módosítja vagy visszavonja.
(4) A határozat módosítására, vagy visszavonására a Bizottság csak egy ízben, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult.

Eljárás fegyelmi és kártérítési ügyekben
17. §

(1) A hallgatók fegyelmi és kártérítési ügyeiben a Főiskolai Hallgatók Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A felmerülő fegyelmi és kártérítési ügyekben a határozathozatal joga a Főiskolai Hallgatók Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata alapján létrehozott illetékes bizottságokat illeti meg, azokban a hallgatói felülbírálati kérelmek első- és másodfokon történő elbírálására jogosult Bizottságok nem járhatnak el.

Záró rendelkezések
18. §

(1) Jelen szabályzatot a Főiskolai Szenátus 2006. április 19-i ülésén 27/2006 (IV.19.) sz. határozatával elfogadta. A Szabályzat az elfogadás napján hatályba lép.
(2) A Szabályzat rendelkezéseit a hatályba lépés időpontjában folyamatban lévő hallgatói jogorvoslati ügyekre is alkalmazni kell.
(3) A HAJOB hatáskörébe tartozó, a hallgatói jogokat és kötelezettségeket meghatározó szabályzatokban (Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat, Hallgatói Támogatási és Térítésidíj Szabályzat, Kollégiumi Szabályzat, Felvételi Szabályzat), a hallgatók jogviszonyát érintő kérdésekben jogorvoslati lehetőséget biztosítani, a szabályzatokat ennek figyelembe vételével módosítani kell.

Eger, 2006. április 19.

Dr. Hauser Zoltán
rektor